Az euróövezet gazdasági növekedése több mint kétszerese volt az amerikainak az idei első negyedévben. A nagy kérdés az, hogy ez csupán egyszeri fölpattanás vagy fenntartható, mélyszerkezeti javulás. A felvetés pedig egyáltalán nem csak a közgazdász elemzőket érdekli. Amennyiben ugyanis az Európai Központi Bank (EKB) úgy látja, hogy a térség gazdasága valóban talpra áll, elkezdheti megfontolni a laza és ösztönző monetáris politikájának szigorítását is – írja a Financial Times.
Az EKB-nak azonban a történelmi tapasztalatok alapján igencsak óvatosnak kell lennie.
Nem egyszer fordult ugyanis már elő, hogy a régió gazdasági teljesítménye becsapta a döntéshozókat.
Az 1999-es bevezetés után például csak két év kellett a közös fizetőeszköznek, hogy közel 20 százalékot szakadjon, és eltemesse magát a befektetők szemében. Később, a térség gyorsan kezdett talpra állni 2009-ben, a válságot követően, az EKB el is kezdett kamatot emelni, de még az év vége előtt beütött a mély krízis.
Noha a történelem óvatosságra int, az is jól látszik, hogy az eurózóna jó teljesítménye az USA-val szemben nem csupán a legutóbbi negyedévre vonatkozik. Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza jelezte, a 2015-ös görög válság ellenére az euróövezet teljes gazdasági növekedése az elmúlt két és fél évben lenyomta az amerikai bővülést. Míg az eurózóna 5,1, addig az USA 4,6 százalékkal nőtt. Ráadásul – tette hozzá Praet –
a térség egyre szélesebb körben képes javulást produkálni,
amit az olasz 0,4, illetve a portugál 1 százalékos GDP növekedés is bizonyított az idei első negyedévben.
Mindeközben a magánszektorból is egyre több olyan vélemény érkezik, mely szerint a térség talpra állása és növekedése fenntartható lábakon áll. Ezen vélemény egyik alapja az export kiemelt szerepe, melyet egyre inkább támogat a fogyasztás – illetve egyes területeken a beruházások. Mi több, sokan vélik úgy, hogy
a politikai akadályok is kezdenek elhárulni a kontinensen a befektetők elől,
melyek korábban kockázati tényezőket jelentettek.
A fentiek alapján az sem meglepő, hogy az euróövezettől idén az elemzők már több mint 1,7 százalékos bővülést várnak, szemben a tavaly nyári 1,4 százalékkal – derül ki a FocusEconomics adataiból. Mindeközben a térség munkanélküliségi rátája áprilisban 9,3 százalékos volt a 2013-as 12,1 százalék után.
A két legnagyobb kérdést most az jelenti a befektetők szemében, hogy meddig folytatódhat ez a teljesítmény komolyabb inflációs nyomás nélkül, valamint hogy
akkor is fennmaradhat-e a növekedés, amennyiben az EKB visszafogja az ösztönzését.
Mindazonáltal a reálbérek nem túl lendületes növekedése, illetve a májusban mért 1,4 százalékos infláció az áprilisi 1,9 százalék után, egyesek szerint egyáltalán nem helyez nyomást az eurójegybankra. Vagyis az EKB-nak nem feltétlenül kell rohannia a szigorítással.
Ezzel párhuzamosan azonban vannak olyan közgazdászok, akik a jelenlegi eufória veszélyeire figyelmeztetnek. Az euróövezet ugyanis – szerintük –
továbbra is strukturális nehézségekkel küzd,
melyeket nem lehet könnyen megoldani. Amellett ugyanis, hogy a térség harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország továbbra is számos aggodalomra ad okot, a régió egészében még mindig nem megoldott például a bankunió, illetve a fiskális integráció szorosabbra fűzése. Ezek a sztorik azonban egyáltalán nem újak, azonban a befektetőket most láthatóan sokkal jobban érdekli az euróövezet egyre lendületesebb talpra állása.