Miközben a francia befektetők jelentős része az „én megmondtam" reakcióval válaszolt Emannuel Macron megválasztására, az amerikai piaci szereplők sokkal inkább megkönnyebbültek – írja a Financial Times elemzése. Ez is jól mutatja, hogy miközben a globális piacok nemzetközileg nyitottak, az egyes országok befektetői eltérően reagálhatnak egyes eseményekre.
A különböző reakciók oka részben az, hogy
az amerikaiak az esetek többségében gyanakvással kezelik Európát
– mondja Mislav Matejka, a JPMorgan Chase globális részvénypiaci stratégája. Éppen ezért miután Donald Trumpot elnökké választották az USA-ban, az amerikai piaci világ sokkal jobban rettegett Marine Le Pen győzelmétől, mint a francia közeg.
Most azonban az amerikaiak oda teszik a tőkéjüket, ahol megkönnyebbülést éreznek, vagyis Európába. Ezt támasztja alá, hogy az európai részvényeket követő, tőzsdén kereskedett alapok (ETF) napi tőkebeáramlása
több mint 570 millió dollárra emelkedett, miután Macron megnyerte a választások első fordulóját
– derül ki a UBS elemzéséből. Ez jelentős javulás ahhoz képest, hogy az elmúlt 12 hónapban 130 milliós kiáramlást szenvedtek el az európai alapok.
Ezzel együtt az európai befektetők, akik a kontinens eszközeinek majdnem felét birtokolják, szinte teljesen visszatolták a korábban kivont tőkéjüket. Az európai eszközállomány nagyjából 16 százalékát tartó amerikaiak azonban a 2016-ban kivont pénzek csupán kevesebb mint 20 százalékát fektették be újra eddig.
Ez pedig azt jelenti, hogy bőven van még tőke az amerikaiaknál, melyet újra befektethetnek Európában. Különösen úgy, hogy
a politikai fejlemények egyre kevésbé számíthatnak az európai piacon.
Ezzel szemben felértékelődhet a javuló gazdasági teljesítmény, a defláció egyre halványodó fenyegetése, valamint az első negyedéves kétszámjegyű vállalati profitbővülés.
Mindazonáltal az európai részvények vonzereje nem csak most indult növekedésnek. Ahogy ugyanis a majdnem egy évtizede tartó amerikai bikapiac kezd halványodni, egyre többen keresik az izgalmas lehetőségeket Európában.
Ami azonban újdonság, hogy az európai piac egyre jobban támogatja azokat, akik áttértek az öreg kontinensre.
A Stoxx Europe 600 index ugyanis 27 százalékot izmosodott 2016 júniusa óta, míg az S&P 500 index mindössze 19 százalékot.
Ez a folyamat azonban egyáltalán nem kockázatmentes. Egyrészt ugyanis a várakozások elkezdhetnek buborékot fújni, másrészt, és ez talán még fontosabb, bajba kerülhetnek az európai eszközök, amennyiben az Egyesült Államok és a feltörekvő piacok lassuló gazdasági növekedést produkálnak. Az európai vállalatok ugyanis igencsak össze vannak kötve a világgazdaság teljesítményével.