Ha a cége bármilyen beruházást tervez, legyen szó ingatlan vásárlásáról, értéknövelő felújításról, átalakításról, gép, berendezés vagy jármű beszerzéséről, igénybe vehet beruházási kedvezményt. A beruházás költségét egyrészt el lehet számolni, másrészt ugyanezzel az összeggel csökkenthető is az adózás előtti eredményt. A kedvezmény összesen 70 százalékkal mérsékelheti a társasági adót, és
csak a pozitív adóalap terhére lehet elszámolni,
vagyis ha veszteséges a cég, akkor ez a kedvezmény nem vehető igénybe.
Fontos, hogy csak azok a cégek jogosultak a kedvezményre, amelyek tulajdonosai között kizárólag magánszemélyek vannak – esetleg még a munkavállalói részvényprogram szervezete. Korábban meg volt határozva a beruházás maximális értéke – 30 millió forint – de az idén ezt eltörölték. Ha a beruházást hitelből finanszírozza a cége, a beruházási hitel kamata után is jár kedvezmény. Korábban a kamatnak csak 40, majd 60 százaléka volt figyelembe vehető, de
az idén megkötött szerződéseknél már a teljes kamat elszámolható kedvezményként,
amely azonban nem lehet több, mint az adó 70 százaléka.
Érdemes végiggondolni, nem végez-e a cég bármi olyan tevékenységet, ami kutatás-fejlesztésnek számít. A fejlesztés vonatkozhat a gyártásra, a termékre, lehet akár egy új eljárás kidolgozása, új csomagolástechnika, új gyártási folyamat, lényegében bármilyen újítás.
A lényeg, hogy pontosan dokumentálni kell a folyamatot, és ha ellenőrizni jön a NAV, akkor alá kell tudni támasztani,
hogy valóban kitalált valami újítást a cég. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ad ki tanúsítványt is, így ha bizonytalan, hogy az újítás elmegy-e K+F-nek, érdemes tőlük egy tanúsítványt kérni. Ha megkapja, akkor azt a NAV is elfogadja.
A K+F kedvezmény nemcsak a társasági adóra vonatkozik, az idén az adó mellett a szociális hozzájárulási adóból is le lehet vonni – ha a kedvezmény több lenne, mint amit az adóból igénybe lehet venni, az úgynevezett negatív adóalapra jutó kedvezmény felét a szochóból csökkentheti. A K+F kedvezmény az iparűzési adót is csökkenti, ráadásul az innovációs járulékot is le lehet nullázni.
Ha semmiféle fejlesztést, újítást nem csinál a cég, még mindig jótékonykodhat. Bár a látványcsapatsportok támogatása a nagyvállalatok játszóterének tűnik, ez egyáltalán nincs így. Bármilyen sportegyesületnek adható támogatás, és kettős jóváírás miatt még a profit is nőni fog:
egyszerre lehet ugyanis az adózás előtti eredményt és az adót is csökkenteni,
így az állam a céget is támogatja, ha az támogat egy egyesületet. Hasonló a helyzet a filmek, előadóművészet támogatásával is.
Az adókedvezmények mellett az alternatív adófajtákat is érdemes időről-időre áttekinteni, hátha megéri váltani. Főleg annak fényében, hogy a részletszabályok, adókulcsok folyamatosan változnak. Fontos, hogy adózási formát csak körültekintő számolás és tervezés után érdemes váltani, mert ha menet közben derül ki, hogy nem válik be, nagyon sokba kerül korrigálni.
Ha a cég nagyon kicsi, legfeljebb 12 millió forint bevételt ért el egy évben és nincs túl sok költsége, akkor jól járhatunk a katával. Itt havi fix adót kell fizetni, főállásúként 50 ezer, mellékesként 25 ezer forintot. És ennyi. Nincs költségelszámolás, nincs többfajta adó, nincs feltöltés. Persze nem biztos, hogy ez a nyerő.
Ha túl kicsi a bevételed, arányosan a fix adó még túlzott is lehet.
Ha egy kicsi, most induló cégről van szó, amelyik még alig termel bevételt, nem éri meg katát választani, mert a kevés pénzt is elviszi az adó. Ha a költségek nélkül kevesebb, mint havi 140 ezer forint a bevétel, akkor nem éri meg a kata.
Az eva sokat vesztett népszerűségéből, de még mindig megéri,
ha szempont a kevés feladat. A bruttó bevétel 37 százaléka az adó, ez a nettóra vetítve kevesebb, mint 20 százalék. Ezért cserébe nem kell sem áfabevallást készíteni, sem osztalékadót, egészségügyi hozzájárulást fizetni. Viszont költséget elszámolni itt sem lehet.
A kisvállalati adó, vagyis a kiva meglehetősen népszerűtlen adó,
de érdemes lehet végigszámolni a könyvelővel, hátha megéri. Az idén már csak 14, jövőre pedig 13 százalék a kulcsa. Ezt nincs értelme összehasonlítani a kilenc százalékos társasági adóval, mert egészen másra vonatkozik. A kivát meg kell fizetni a bérköltségek után – a társasági adónál ez elszámolható ráfordítás –, ám ezzel ki is lehet váltani a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.
Leginkább akkor éri meg ez az adózási forma, ha a cég költségeinek több mint felét a bérköltség adja.
Vagyis ha az alkalmazottak nem minimálbéresek, hanem magas fizetésért dolgoznak – mondjuk szoftvert fejlesztenek – és ezt leszámítva a cégnek csak irodabérleti díjat kell fizetnie, jobban járhat a kivával.