A céges bankszámla kiválasztásánál teljesen lényegtelen, milyen lakossági szerződésünk van. A kettőnek ugyanis normális esetben nincs köze egymáshoz, legfeljebb a havi juttatás vagy az évenkénti osztalék kifizetésekor utalunk a lakossági számlánkra.
Célszerű első körben a bankszámla összehasonlító oldalakon körülnézni, két nagy szolgáltató van, a Bankráció és a Bankmonitor. A feladat nem bonyolult, egyszerűen a paramétereket kitöltve meg kell adni a főbb szempontokat. A programok az általános szempontok alapján (egy átlagos mikro, kis vagy közepes vállalkozás tipikus bevételei, utalásai és ügyei) veszi sorra az ajánlatokat, majd dobja ki a javaslatokat.
Ez jó kiindulás, de az még kevés, hogy itt kiválasztjuk a legolcsóbbat.
Gondoljuk végig a cégünk működését.
Inkább készpénzes vagy inkább átutalásos bevételeink lesznek?
Ha egy piacon áruljuk a portékánkat, inkább a készpénzes vevők lesznek túlsúlyban (lehet, hogy kártyával nem is lehet fizetni náluk), de ha cégeknek szállítunk be, akkor az átutalások lesznek túlsúlyban.
Ez azért fontos, mert ha csak készpénzes ügyeink vannak, felesleges olyan számlacsomagot választani, ami a netes ügyintézést preferálja. És viszont.
Ha inkább virtuális pénzmozgás van a cégben (a bevételeink utalással jönnek, a béreket utaljuk), akkor viszont célszerű a netbanki szolgáltatásokat jobban megnézni, és azt választani, ahol ez alacsonyabb.
A netbanki szolgáltatások már egy kisebb cég számára is fontosak, hiszen jól használva rengeteg papírmunkától lehet megszabadulni: a bevallásokat eleve online kell elkészíteni, a számlázás, bérszámfejtés szintén megoldható online. Akkor a banki ügyintézés is webesíthető, így az irodából lehet intézni mindent.
A cég méretével (és az ügyek számának) növekedésével a számladíjak is egyre emelkednek. Egy néhány millió forint árbevételű kis cég – kevés tranzakciószám mellett – évente legalább 30-40 ezer forintot kell, költsön a bankszámlájára. Ennek háromszorosát is elviheti a díj, de 60-70 ezer forintért már bőven van ajánlat,
ezekben az árakban a számlavezetési díj mellett az átlagos becsült tranzakciók díja is benne van.
Eggyel magasabb kategóriában, vagyis egy 30 milliós árbevételű, tucatnyi tranzakciót bonyolító cég esetében a díj már 100 ezer forintnál kezdődik éves szinten. Itt meg kell fontolni, hogy egy nagyon olcsó ajánlatot választunk egy kis banknál, vagy inkább egy drágábbat, de nagyobb banknál, ugyanis a bankon kívüli utalások drágábbak, s ha kis bank ügyfelei vagyunk, jó eséllyel csak drága tranzakcióink lesznek.
Még feljebb, több százmillió forint árbevétel és több tucatnyi utalás mellett a cégeknek már több mint félmillió forintot kell fizetniük évente.
Érdekes módon, itt van a legkisebb szórás a banki ajánlatok között, 560 és 900 ezer forint között.
A számladíjakon persze spórolni is lehet. Még ha a cég jelentős növekedésére is számítunk öt éven belül, felesleges már most a nagyobb forgalomra tervezett számlát választani.
Ma már nem bonyolult a váltás – főleg bankon belül.
Majd ha kell, kérhetjük a másik számlacsomagot, felesleges százezreket kidobni az ablakon éveken át.
Meg kell fontolni, hogy kell-e bankkártya, és ha igen, akkor hány darab. Mennyire jellemző, hogy kártyával vásárol a cég és nem halasztott fizetéssel? Jellemzően mekkora összegűek ezek a költések? Hányan intézik ezeket a vásárlásokat? Lehet, hogy egyetlen kártya sem kell, de az is lehet, hogy három is. Ez a cég működésétől függ, de felesleges indokolatlanul több kártyáért is fizetni a díjat.
A kártyák között is van különbség. Lehet elektronikus és dombornyomott.
Utóbbit külföldön szélesebb körben elfogadják, vagyis ha a cég képviselője gyakran vásárol külföldön – mondjuk nemzetközi kiállításokon, de akár autóbérléskor, szállodákban –, akkor megfontolandó a dombornyomott. Belföldi használatra elég a sima elektronikus kártya is, ami nem annyira menő, de legalább sokkal olcsóbb.