Egy könyvelő, tanácsadó cég szerint évekkel ezelőtt a könyvelői álláshirdetéseit akár 2500 ember is megnézte, manapság azonban már jóval kevesebb az érdeklődők száma. Ennek alapján ne csodálkozzunk, ha nem rohannak meg a jelentkezők, amikor csak így próbálunk meg munkaerőt keresni.
Ezt sem kell persze veszni hagyni, de körbe kell nézni, hová lettek a potenciális alkalmazottak. Tehetünk egy próbát a nagyobb adatbázisú álláskereső oldalak mellett az általános kompetenciákra szűrő allas.hu oldalon is, ahol
kulcsszavak alapján lehet feladni hirdetést – olyan szavakra, mint kreativitás, szerkesztés, tervezés – így pontosabban meghatározható, kit is keresünk.
De akkor is, irány a közösségi háló.
A közösségi média használata több szempontból is hasznos. Egyrészt a direkt álláskereső portálok csak azokat szólítják meg, akik épp állást keresnek, a munkavállalók többségét így nem lehet elérni. Másrészt a kapcsolat, a stílus sokkal lazább, szabadabb, mint a kérdezz-felelek típusú portáloknál.
A nagy közösségi médiafelületek közül a LinkedIn hasonlít leginkább egy állásközvetítő, partnerközvetítő oldalra. Itt nincsenek idétlen fotók, gifek vagy cuki macskák, ezen a portálon egyértelműen szakmai kapcsolatokat keresnek a tagok. A LinkedIn-en ráadásul kereshetünk nekünk való alkalmazottat úgy is, hogy a célszemély nem első sorban a hirdetések miatt van jelen, hanem kapcsolatépítés céljából.
Még lazább a Facebook, ahol pedig egyszerűen az idővonalon jelenhetnek meg a hirdetések. Mivel a Facebook hirdetéseiben tetszőleges szűrőket lehet alkalmazni, ki tudjuk választani azt a csoportot, ahonnan el tudunk szipkázni akár olyan munkaerőt is, akinek amúgy eddig esze ágában sem volt álláskeresésen gondolkodni. Így a hirdetés célzottan a kiszemelt csoport tagjainak falán jelenik meg –
ez csökkenti a hirdetési kiadásokat.
A Facebook persze másra is jó. Ha már túl vagyunk az első körös interjúztatáson, a megmaradt potenciális munkavállalókat le is csekkolhatjuk a közösségi hálón, ha a profiljuk nyilvános. Kis kutatómunka után kiderülhet,
valójában mi iránt érdeklődik, hogy viszonyul a munkához, kreatív-e,
de akár az is, ha a cégünk filozófiájával szögesen ellentétes nézeteket vall. Érdemes az általános keresőkben is megfuttatni a neveket, hátha plusz információ derül ki róluk.
Fontos leszögezni, hogy nézelődni, olvasgatni, kicsit kutakodni szabad, ám az adatokat felhasználni már nem. Ne arra használjuk a Facebookot, hogy kiszűrjük, van-e gyereke a jelöltnek, mert kényelmetlen egy náthás gyerekhez hazarohangáló szülő.
Ha kiderül, hogy diszkriminálta a munkaadó a jelöltet, akár be is perelhet.
Szintén törvénytelen az adatok begyűjtése, listázása és elemzése. Ehhez a felhasználók engedélyét kell ugyanis kérni.