Az Atradius felmérése szerint
a térségben a B2B, tehát vállalatközi számlák 45 százalékát nem fizetik ki a határidő napjáig, míg Nyugat-Európában ez az adat 42%.
A számlák 10% százalékát 90 napon túl sem egyenlítik ki a kelet-európai cégek vevői, 1%-ot pedig egyáltalán nem fizetnek ki, így ezeket le kell írni.
A térségben Törökország a rekorder, ahol a lejárt követelések aránya 61%, a számlák 20 százalékát 90 napon túl fizetik csak ki,
a követelések 2%-át pedig le kell írni. Törökországban ugyanakkor a számlák átlagos forgási sebessége, azaz DSO-ja 73 nap, szemben az átlag kelet-európai 63 nappal. Ez lényeges a magyar exportőröknek is, hiszen a török fizetési szokások nehéz helyzetbe hozhatják azt a szállítót, amelyik nincs felkészülve a hosszú hitelezésre – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
A kelet-európai vállalatok az idén nem számítanak arra, hogy javulnának a régiós fizetési szokások. A cégek mindössze 16 százaléka várja, hogy a számláit hamarabb egyenlítik majd ki, mint 2016-ban, 58% az ideihez hasonló késésekre számít, míg 26 százalék a helyzet romlásától tart.
A magyar vállalatok ennél is pesszimistábbak, nálunk a cégek 80,9 százaléka nem reméli, hogy változna a számlák forgási sebessége.
Ráadásul az idei késve fizetési arány jóval a kelet-európai átlag (41,5%) alatt van. Magyarországról is elmondható, mint a régió többi országáról, hogy lejárt B2B számlák gyakrabban voltak tapasztalhatók a belföldi vevők esetében, mint a külföldi ügyfeleknél.
Az elemzés szerint Magyarország egyike azon kelet-európai országoknak, ahol a cégek kevésbé hajlanak arra, hogy fokozzák a védelmet a brexit, az ázsiai visszaesés és az amerikai protekcionizmus okozta kockázatokkal szemben. A legtöbben Magyarországon (a válaszadók 68,4%-a) jelentették ki, hogy nem változtatják meg kockázatkezelési eljárásait (Kelet-Európa: 53,3%, Nyugat-Európa: 60%).
A magyar válaszadók mindössze 5,2%-a jelezte, hogy még kockázattudatosabb kereskedésre készül a partnereivel.
Ez az egyik legalacsonyabb százalékarány Kelet-Európában, ami azt jelezheti, hogy a magyar vállalatok nem tartanak a begyűrűző hatásoktól.
Összességében azt mondhatjuk, hogy egyes piacok növekedési kilátásai pozitívak, de a kockázatok is jelentősek, és ezt a magyar vállalatok hajlamosak alábecsülni
– mondta az Atradius országigazgatója.