Nem számít, hogy a világ melyik pontjára tekintünk – a hatalmas párizsi reptérre vagy a kevésbé grandiózus budapestire –, a repterek igen hasonló módon működnek: rendkívüli sorok, nehézkes mozgás a csomagokkal, szövevényes utasfelvétel.
De 2040-re a bevett szokások megváltozni látszanak, hiszen akár automata autók vihetnek minket a reptérhez, ahol a terminálban szem-, arc- és ujjvizsgálattal azonosítanak majd minket, a csomagunknak pedig állandó azonosítója lesz. A jövőben a repterek a városok részévé válnak, nem pedig egy hatalmas, üres terület lesz, távol a központ lüktetésétől.
„A repterek mindent tudni fognak azokról, akik utazni szeretnének, a cél az, hogy olyan biztonsági infrastruktúrát alkalmazzunk, amely folyamatosan képes átvizsgálni az embereket a bejárattól az indulási kapuig” – foglalta össze Seth Young az Ohio Állam Egyetemének Központi Repüléstudomány igazgatója.
A technológia nagy része valószínűleg az Egyesült Államokon kívülről fog érkezni, tekintettel arra, hogy Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában komoly az erre a területre fókuszáló infrastrukturális finanszírozás.
A repülőterek változásának egyik úttörője a szingapúri Changi reptér, amelyet idén márciusban már az ötödik, egymást követő alkalommal választottak az év legjobb repülőterének.
„Át kell alakítanunk a terminálokat mini városokká” – mondta Jonathan Massey, a Corgan légiközlekedési cég vezetője, aki korábban felügyelte több nagyvárosi reptér – például Atlanta, Dallas, Los Angeles vagy Sanghaj – átépítését. A Corgan tervezői felmérték az utasok szorongási szintjét a reptereken, és a legnagyobb stressz kiváltónak a biztonsági ellenőrző pont bizonyult.
A Changi reptér új, idén megnyitott 4. terminálja számos „gyors és zökkenőmentes utazási” (FAST) technológiát fog alkalmazni, amelyek lehetővé teszik az utasok adatainak gyors feldolgozását, személyzet nélkül: arcfelismerő szoftver, automatikus csomagazonosítás és utasfelvétel.
Két amerikai légi fuvarozó cég, a Delta Air Lines és a JetBlue Airways nemrégiben megkezdte a biometrikus adatok tesztelését, hogy felgyorsítsa az utazást.
A JetBlue jelenleg az arcfelismerő berendezéseket Bostonban próbálgatja, míg a Delta a csomagoknál vezette be az azonosítást, aminek köszönhetően az utasok valós időben láthatják egy mobilalkalmazás segítségével, hogy csomagjuk éppen hol tart. Emellett a beszállókártyákat ujjlenyomat azonosító rendszerre cserélték.
Haladunk egy olyan nap felé, mikor elég lesz az ujjlenyomat, az írisz vagy arc, ahhoz, hogy átjussunk minden ellenőrzőponton.”
– foglalta össze Gil West a Delta vezérigazgatója.
De miközben a technológia megkönnyíti a repülőtéri élmények élvezetét, ez a másik oldalon bevételkiesésben jelentkezhet. Például a repülőterek éves költségvetésének negyedét a parkolási bevételek teszik ki, amik olyan innovációk, mint az Uber vagy az önvezető autók miatt jelentősen csökkenni fognak. A reptereknek új bevételi források után kell nézniük, és új üzleti modelleket kell felállítaniuk.
A reptéri szolgáltatások – filmvetítés, bowling pálya, pillangó kertek és virtuális golfpálya – az ázsiai és a közel-keleti terminálok elfogadott látványosságaivá válnak.
A szingapúri Changi 2019 elején megnyíló termináljában egy öt emeletes kert lesz ezer fával és növénnyel, valamint egy negyven méteres „Rain Vortex” elnevezésű világított vízfal.
Hasonló tervek tűnnek fel a helsinki reptér kettes termináljának bővítési tervében is, amit 2021-ben fognak átadni, és lesz benne egy komplett fedett erdő is.
A Changi koncessziós bevételei idén 5 százalékkal nőttek a tavalyi – rekord – évhez képest és meghaladták a kétmilliárd dollár, míg a világ legforgalmasabb reptere, az atlantai Hartsfield-Jackson International egymilliárd dolláros bevételt ért el.