Szabadság a munkában töltött idő után jár időarányosan a Munka Törvénykönyve szerint. A munkában töltött idő azonban jóval bővebb annál, mint amit a gyártósor mellett, effektív munkával tölt az alkalmazott.
A munkában töltött időbe beletartozik például maga a szabadság is,
de emellett olyan inaktív időszakok, mint a szülési szabadság – ezért kezdi sok munkába visszatérő anya a munkaviszonyát több hónap szabadsággal.
Ennek alapján a felmondási idő is munkában töltött időnek számít. Itt azonban a munkaadók sok esetben lespóroltak egy időszakot. A jogszabály szerint a felmondási idő felében ugyanis a munkaadónak fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót, és számos munkaadó ezt úgy értelmezte, hogy akkor nem is kell erre az időre szabadságot számítani.
Ez a Kúria friss döntése szerint nincs így, a szabadságszámítás a felmondási idő teljes egészére vonatkozik. Ez különösen akkor fontos kérdés, ha ez az időszak különösen hosszú.
A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis a felmondási idő alapból harminc nap ugyan, ám a munkaviszonyban töltött évekkel ez meghosszabbodik - olvasható a hrportal.hu írásában..
Így húsz év munkaviszony után a felmondási idő már harminc plusz hatvan nap, vagyis összesen 90 nap. Ebből 45 napra kötelezően mentesíteni kell a munkavállalót a munkavégzés alól. Ezen időszakra az életkor alapján – feltételezve, hogy húszéves munkaviszonyt 45 évesnél idősebb munkavállaló tud felmutatni reálisan – 30 nap évi szabadság jár gyerekek beszámítása nélkül. Ez időarányosan a felmondási idő kérdéses időszakára vetítve plusz négy nap szabadságot jelent.