A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a lakások az első negyedévben 8 százalékkal drágultak éves szinten, míg egy évvel korábban még 13 százalékos volt az áremelkedés.
Az elmúlt év során inkább az olcsóbb lakások iránt nőtt az érdeklődés, ami azt jelenti, hogy panellakások kínálata 14 százalékkal csökkent, miközben a téglaépítésűeké nőtt. A lendületes drágulás abból is látszik, hogy
az elmúlt félévben Budapesten például 7,5 százalékos volt az áremelkedés,
ami időarányosan elmarad a 17 százalékos éves drágulástól - mondta a szakértő.
A 8,8 százalékos drágulás elsősorban a fővárosi és a megyei városokban történt áremelkedésnek köszönhető.
Budapesten az ingatlanok átlagos négyzetméterára 473 ezer forintra, azaz 17 százalékkal emelkedett, a tavalyihoz képest. Más megyei városban 12,5 százalékkal 234 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. A vidéki városokban 4 százalékos volt a drágulás, így az átlagos négyzetméterár 159 ezer forint volt. A kisebb községekben pedig 3 százalékkal 97 ezer forintra mérséklődött az átlagár.
A kínálati árak alapján Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán, Pécsen volt a legnagyobb drágulás. A szóban forgó városok között azonban jelentősek a különbségek, míg Békéscsabán a négyzetméterár 170 ezer forint, Kecskeméten már 270 ezer forint.
A lakások drágulásával nem egyenes arányban nőtt a vásárlok pénze. Így tehát nem csak az olcsóbb ingatlanok iránt nőtt a kereslet, de a hitelfelvételi hajlandóság is emelkedett a vásárlók részéről. Az ingatlanpiaci árnövekedés egyik mozgatórugójává az olcsó lakáshitelek válhatnak. Ezért arra kell majd számítani, hogy
a bankok között kialakult verseny élesebbé válik a jövőben, melyből jól jöhetnek ki a hitelfelvevők is.