A bírósági eljárások tapasztalatai alapján látszólag ugyanaz a tényállás, ám egyszer a NAV, másszor a vállalat javára dönt a bíróság. Egy a Joint Venture Szövetség, a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara és a Francia Kereskedelmi Kamara közreműködésével szervezett szakmai konferencián a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársai bemutatták, előfordul, hogy hasonló jellegű ügyekben a bíróság egymástól eltérő ítéleteket hoz.
A hasonlóság az volt, hogy a NAV mindkét vizsgált esetben kifogásolta az ügylet során alkalmazott kamat mértékét, praktikusan túl alacsonynak tartotta azt. A cégek mindkét esetben betéti kamatokat tekintettek a sajátjukkal összehasonlítható mértékűnek, miközben az adóhatóság mindkét esetben a kölcsönkamatokat vette alapul.
A NAV által megnyert perben a bíróság úgy döntött, hogy a megállapdásban hiába szerepelt betéti szerződés, az valójában kölcsönszerződés volt. A másik ügyben az adózó a tranzakció gazdasági tartalmára koncentrált és arra törekedett, hogy szakértő kirendelésével támassza alá, hogy az általa alkalmazott kamatmérték nem tért el a szokásos piaci mértéktől.
Tanulság az, hogy hasonló ügyekben érdemes szakértőt bevonni, mert az ő szakvéleményük bizonyító erejű lehet a bíróságon. Persze a cél az volna, hogy a pereskedést el lehessen kerülni. Ehhez fontos olyan adatbázist találni, amelyet a NAV is elfogad, vagyis olyan statisztikák alapján meghatározni a kölcsönök kamatát, amely a hatóságnak is megfelel.
A tapasztalatok szerint a NAV elfogadja a Magyar Nemzeti Bank által készített statisztikákat. Ettől el is lehet térni, csak alá kell tudni támasztani annak okát - mondta Szmicsek Sándor igazságügyi szakértő, a Mazars adópartnere. A hatóság nem fogadja el azonban a magyarországi kereskedelmi bankok által közzétett nyilvános hirdetményeket. Ezek ugyanis csak ajánlatok, s nem megvalósult ügyletekhez kötődnek.
A NAV folyamatosan finomítja a transzferár-ellenőrzési módszereit, egyre nagyobb figyelmet fordít a megújuló kockázatelemzési módszerekre, amelyek jobban ráirányíthatják a hatóság figyelmét akár a licensz- és menedzsment díjak mértékének, akár a pénzügyi tranzakcióban használt ellenértékeknek a vizsgálatára.
A transzferárazást érintő vizsgálatok az első években jobbára a formai hibákra mentek rá, ahol gyorsan be lehetett szedni néhány millió forintot egy-egy dátum, aláírás vagy más hiányosság miatt. Újabban azonban a hatóság a jelentések tartalmi részére fókuszál. Ez egyrészt sokkal nagyobb munka - mind a hatóság, mind a cég számára - másrészt sokkal nagyobb a tétje is.