Ahogy a világ kezd egyre inkább kikerülni az alacsony kamatok által meghatározott környezetből, különösen fontos, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) összehangolja a politikáját – mondta a CNBC-nek Albert Gallo, az Algebris Investments stratégája. Ellenkező esetben ugyanis kitörhet a devizaháború a dollár és az euró között.
Miközben fokozatosan csökkennek a jegybanki ösztönzések, a központi banki mérlegek leépítése rendkívül nehéz feladat.
Amennyiben a Fed és az EKB ezt nem tudja összehangolt módon levezényelni a folyamatot, abból komoly nehézségek lehetnek a devizapiacon
– mondta Gallo. Hozzátette, jó példa erre, amit az elmúlt néhány hét során láthattunk. Az euró ugyanis gyors felértékelődést mutatott, miután a Fed lazább hangot ütött meg. Az európai deviza izmosodása azonban rosszul érinti az euróövezet exportját, és végső soron arra kényszerítheti az EKB-t, hogy újra lazítsa a monetáris politikáját.
Nem véletlen, hogy az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből is kiderült, a tagok aggódnak az euró árfolyamának potenciális túlfutása miatt.
Az erős euró azt jelenti, hogy a kontinens termékei megdrágulnak a régión kívüli országok fogyasztói számára,
aminek világszerte lehetnek inflációs következményei is.
Egy esetleges devizaháború pedig azt eredményezné, hogy a két nagy jegybank egyaránt óvakodna attól, hogy megtegye az első lépést, vagyis az eszközvásárlási programból való kilépés igencsak nehéz feladat lenne – fűzi hozzá a szakértő. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a befektetők, a döntéshozók, valamint a világgazdaság az elmúlt évek során egyaránt hozzászoktak az alacsony kamatokhoz.
Devizaháborúról alapvetően akkor beszélhetünk, ha egy ország, vagy országok egy csoportja, úgy kíván magának előnyt szerezni, hogy tudatosan leértékeli a fizetőeszközét más devizákkal szemben. Jelen esetben az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az euró és a dollár közti összecsapást az válthatja ki, ha a Fed hirtelen sokkal lazább politikára vált – vagyis elhalasztja a tervezett kamatemeléseket, gyengítve ezzel a dollárt.
Ez Gallo szerint azért lehet reális forgatókönyv, mert
sokan aggódnak, a Donald Trump által beharangozott gazdaságélénkítő intézkedések nem lesznek elég hatékonyak
. A probléma viszont az, hogy kérdéses, a Fed kezében van-e még annyi muníció (készpénztartalék), hogy elkerülje a következő recessziót.
Ráadásul mára a piacok is elkezdtek pesszimista hangot megütni a dollárral szemben. Miután a Fed júliusban az egy hónappal korábbi kommunikációhoz képest erőteljesebben hangsúlyozta a 2 százalék alatti inflációt, a befektetők mindezt lazább hangvételként értelmezték, a dollár pedig gyengült. Pénteken a dollár index nagyjából 4,6 százalékkal volt alacsonyabb szinten a novemberi, választások idején tapasztaltnál.
A múlt héten közzétett Fed jegyzőkönyv szintén fokozta ezt a hangulatot, mivel kiderült, a döntéshozók megosztottak voltak a kamatemelési pályával kapcsolatban.
Mindazonáltal nem mindenki retteg a devizaháborútól. A JPMorgan Asset Management elemzője, Nick Gartside szerint ugyanis ezek a félelmek eltúlzottak. A szakértő hangsúlyozta,
még nagyon az elején vagyunk a Trump adminisztrációnak, az amerikai gazdaság pedig erős.
Ezt támasztja alá, hogy a legutóbb közzétett amerikai munkaerő-piaci adatok lenyomták a várakozásokat. A mezőgazdaságon kívül ugyanis 209 ezer új munkahely keletkezett júliusban, szemben az elemzők által várt 183 ezerrel. Mi több, a júniusi foglalkoztatási adatokat is felfelé módosították.
Nem mellékesen az elemző úgy látja, elég jó a kommunikáció a Fed és az eurójegybank között, ami szintén csökkentheti egy esetleges devizaháború esélyeit.
Jóllehet a nyílt összecsapás talán elkerülhető, a jegybanki élénkítések leépítése kétségkívül rendkívül nehéz feladat. A központi bankok ugyanis hosszú éveken át pumpálták az olcsó tőkét a piacokra, és már
önmagában a felhalmozott állampapírok puszta volumene is komoly fejtörést okozhat.
A Financial Times adatai szerint ugyanis a világ hat vezető jegybankja összesen 15 ezer milliárd dollárnyi eszközt tart, amelyből több mint 9 ezer milliárd dollár állampapír.