Napjainkra meghökkentő szintre jutott a mesterséges intelligencia. Az MI egyre komplexebb feladatokat képes megoldani, sőt olyan gyorsan tanul, ami az emberek esetében elképzelhetetlen.
A technológia legújabb sikere, hogy az OpenAI egy játékban ért el eddig elképzelhetetlennek tűnő eredményt.
Elon Musk korábban egymilliárd dollárt fektetett be
az OpenAI mesterséges intelligenciával foglalkozó startupba, amely egy rendezvényen profi esportolókat győzött le.
A siker azért figyelemre méltó, mert nem egy adott szabályrendszert programoztak a gépbe, hanem a gépet addig játszatták a Dota2-vel,
amíg az magától meg nem tanulta a játékmechanikát.
A komplex játékot a gép gyakorlatilag két hét alatt megtanulta, sőt a The International 2017 versenyen el is verte az egyik profi játékost, aki szerint hús-vér ember benyomását keltette a technológia.
Természetesen Elon Musk sem ment el szó nélkül a jelenség mellett, a Tesla vezére odáig ment, hogy kijelentette, hogy
jobban kellene félnünk a mesterséges intelligenciától, mint amekkora fenyegetést Észak-Korea jelent.
A baljóslatú Twitter-üzenet azt sugallja, hogy a technológia rohamos fejlődése nagyobb kockázatot jelent a világ számára, mint egy újabb nukleáris háború - írja a CNBC.
Nem Elon Musk az egyetlen, aki szerint óriási problémát jelenthet a mesterséges intelligencia elszabadulása. A veszélyekre korábban már figyelmeztetett Stephen Hawking is, ugyanakkor Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója szerint nem kell félni az MI-tól.
Erre Musk csak annyit felelt, hogy Zuckerbergnek
korlátozott a rálátása a témára.
Zuckerberg kijelentése azért is érdekes, mert a Facebook is fejlesztett saját mesterséges intelligenciát, de a programot le kellett lőni, mert az kitalált magának egy saját nyelvet.
Nem csoda, hogy Elon Musk minél hamarabb szabályozná a mesterséges intelligenciát. A Tesla-vezér eleve nem híve a törvényi szabályozásoknak, de itt kifejezetten szükségesnek tartja.
Jelenleg hozzáférésem van a legmodernebb mesterséges intelligenciához, és úgy gondolom, hogy az embereknek igencsak aggódniuk kellene.
Szerinte mindent szabályokhoz kötnek, így az MI szabályozatlansága veszélyes lehet az emberekre.
Felmerül a kérdés, hogy miért fejlesztenek a nagy cégek mesterséges intelligenciát, ha ennyire tartanak tőle? A válasz nem bonyolult. Ha a technológiát megfelelő irányba terelik,
akkor a felhasználási területek száma gyakorlatilag végtelen.
Könnyebb lehet vele a városfejlesztés, a kereskedelem, de az egészségügy is rengeteget profitálhat a MI segítségével. Ezeket a területeket biztonságos mesterséges intelligenciának is nevezik.
A MI azonban rossz irányba is sodródhat, elég csak a hadiipari felhasználásra gondolni, ahol egy önmagától tanuló, elemző szoftver akár olyan következtetésekre is juthat, amelyek nem etikusak.
Nem csak a vállalatok, de az államok többsége is rendelkezik már saját mesterséges intelligencia kutató programmal. Kína 2030-ra szeretne az iparág vezetője lenni,
ehhez 150 milliárd dolláros, háromlépcsős ütemtervet készített a kínai Államtanács.
A Dota2 előtt már más komplex játékokban is felülmúlta ellenfelét a mesterséges intelligencia, igaz a sakk és a go meghatározott szabályrendszer mentén zajlik. Garri Kaszparovot korábbi sakkvilágbajnokot már 1997-ben legyőzte a DeepBlue névre keresztelt MI.
Újabb áttörést ért el az AlphaGo nevű szoftver, amely 2015-ben 4-1-re verte meg Li Szedolt, a go sportág bajnokát.
Idén újabb döbbenetes rekordot állított föl az MI, a DeepStack pókerprogram az összes profi játékost legyőzte, aki kiállt ellene. Ez azért volt fontos pont a mesterséges intelligencia történetében,
mert a póker során nem ismert minden információ (az ellenfél lapjai),
ráadásul a lehetséges opciók száma is olyan magas, amelyet nem lehet végigelemezni. Emiatt a programnak saját intuíciót is ki kellett fejlesztenie, amivel többek között a blöfföket is képes volt felismerni.