A génmódosítás következtében még az Egyesült Államok keleti partvidékére jellemző hideget is jól tűrné az az eredetileg Brazíliában, biogenetikai beavatkozáson átesett eukaliptuszfa-fajta, melynek szövetségi minisztériumi ajánlása ellen most környezetvédő csoportok és tudósok is felemelték hangjukat. Az Ausztráliából származó fák nagyon kedveltek Brazíliában és Dél-Afrikában, ahol a meleg éghajlatnak megfelelően 5-7 év alatt kifejlődnek, vágásuk után pedig jól hasznosítható biomassza nyerhető belőlük. A braziloknál a bambusszal együtt arra használják a fa biomasszáját, hogy elektromos energiát termeljenek abból (erről itt olvasható egy, az alapokat bemutató tanulmány), ezért
gyakran energiafának is hívják ezt a növényt.
Azonban bármilyen csábítónak tűnik is azt állítani, hogy a biomasszából és a fapellettből nyert energia tiszta és környezetbarát, úgy tűnik, ez nem egészen tartható állítás: a riadalmat most az okozza, hogy a későbbi energiatermelési céllal telepített génkezelt eukaliptusz többet árt, mint használ.
Rengeteg környezetvédő szervezet tiltakozik azért, mert az amerikai mezőgazdasági minisztérium arra készül, hogy feloldja a dél-amerikai eredetű, módosított eukaliptusszal kapcsolatos tilalmakat. Ennek legfontosabb előzményét egy hat évvel ezelőtti kérelem adja. Ebben az ArborGen nevű erdészeti biotechnológiával foglalkozó cég – neves kutatók támogatásával – azt indítványozta,
a minisztérium oldja fel a fafajta meghatározott célú telepítésével kapcsolatos korlátozásokat.
A minisztérium most pontosan erre készül: a kísérleti termesztési eredmények kiértékelése alapján már csak néhány hatósággal és szövetségi ügynökséggel kell egyeztetnie ahhoz, hogy utána
kiadja az engedélyt a fafajta telepíthetőségére.
A minisztériumnál jelezték: bár a fa körül fellángolt heves vitát figyelemmel kísérik, a feladatuk az érvek és ellenérvek mérlegelése, és ha a fafajtához köthető környezeti jelentésekben nem látni valószínűsíthető káros hatásokat, nincs okuk megtagadni a szövetségi ajánlás kiadását.
A génmódosított eukaliptuszt – hidegtűrése mellett – azért is szeretnék engedélyeztetni, mert jó hatásfokkal felhasználható biomassza nyerhető belőle. Az Egyesült Államok emellett a világ egyik legnagyobb fapellett-exportálója, így a haszontelepített eukaliptuszokkal támogatnák a külföldi kereslet kiszolgálását is.
A támogatók azzal is érvelnek:
a biomasszából nyert energiák felhasználásával végső soron a klímaváltozás elleni küzdelemhez csatlakoznak.
Az engedély kiadásához közeledve bekeményítettek az ellenzők is, akik mostanáig bezárólag több ezer észrevétellel szóltak hozzá a témához kapcsolódó társadalmi vitához. Leginkább környezetvédők hallatják hangjukat, akik szerint ez
a fafajta túlzottan vízigényes és más növények láthatják kárát, ha közelükbe települ.
Emellett invazív is, azaz könyörtelenül kiszorítja saját környezetéből a többi fajtát, amely végső soron a természetes élőhelyek állat- és növényvilágának megborulásához vezet.
Az őshonos tölgyerdőkben hektáronként akár 60-70 különböző növényfaj is megél, ezek mellett a fák mellett csak 10-15.
Az ellenzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a növény rendkívül gyúlékony:
a közelmúlt sokkoló portugáliai tűzeseténél a tűz terjedését a sok eukaliptusz fa is elősegítette.
Ez a fafajta könnyen átadja a tüzet szomszédjainak, miközben a gyökere érintetlen marad. Az eukaliptusz-ellenesek attól is tartanak: ha megkapja a szövetségi ajánlást a génmódosított növény, az őshonos fajtákat tervszerűen fogják a termelésben érdekeltek kivágni azért, hogy helyükre a vitatott fajtát telepítsék. Ez önmagában jelentős visszalépés az emisszió elleni harcban.
Az igazán fajsúlyos ellenérv azonban az, hogy
az így nyert biomassza legjobb esetben is csak semleges, de semmiképp nem kedvező hatású a klímára.
Tavaly 65 tudós írta alá azt a levelet, melyben arra kérik a szenátorokat, egy készülő energetikai jogszabályban is jelenítsék meg azt a tudományos álláspontot, hogy bár a növényekből előálló és előállítható biomassza (nem említve most más forrásokat, például lebomló hulladékokat) karbonsemleges energiaforrás, ám felhasználásakor üvegházhatású gázok szabadulnak fel. Sőt: az eukaliptusz és egyes más fafajták, növekedésük során rengeteg izoprént bocsátanak ki, amely más szennyezőanyagokkal keveredve egészségkárosító, felszíni ózont hoz létre.
A felszíni ózonréteg miatt csak Európában nagyjából 20 ezren halnak meg évente.
Az engedélyezést kezdeményező vállalat egyelőre nem reagált az ellenérvekre. Beadványukban azt fejtették ki: ezek a fák kevés életképes magot szórnak szét, és a korábbi próbatelepítések vizsgálatai nem igazolták, hogy gyors ütemben terjednének természetes módon.