A piaci szereplők véleményei alapján a régió perifériáján ma Spanyolország számít a biztonságos befektetésnek – írja a CNBC. Az ország gazdasága tavaly 3,2 százalékkal bővült, és idén is összejöhet egy 2,8 százalékos GDP-növekedés. Ez pedig az jelenti, hogy a növekedési ráták visszatértek a válság előtti szintekre, köszönhetően az export felpattanásának és az erősödő fogyasztásnak – noha ez utóbbi még mindig a válság előtti szinteken áll.
A spanyol teljesítményt értékelve, a TS Lombard közgazdásza úgy nyilatkozott, Spanyolország lenyűgöző talpra állást hajtott végre a válság után.
Ehhez pedig kellettek a munkaerő-piaci reformok, a bankszektor korai megsegítése, valamint az új piacok felfedezése az export számára
– 2016 óta a spanyol export erősebb, mint a német, a francia vagy a spanyol.
Mindazonáltal Spanyolország vonzereje el is halványulhat. Az Absolute Strategy szakértője szerint ugyanis, bár az ország idén elég szép teljesítményt mutatott, a koreai feszültségek fokozódásával a befektetők eltávolodhatnak az ország piacától. Ian Harnett azonban megjegyezte, a tény, hogy Spanyolország a periféria leginkább likvid piaca, legalább annyira fontos, mint az erős makrogazdasági háttér
Ha azokat az államokat nézzük, amelyek a válság után mentőcsomagot kaptak, makrogazdasági szempontból Írország az egyértelmű győztes a piaci szereplők szerint. Ahogy a Goodbody brókercég elemzője fogalmazott,
vége az elveszett évtizednek Írországban.
Ezt támasztja alá az is, hogy míg korábban Írország a térség egyik legmagasabb munkanélküliségi rátáját produkálta, a várakozások szerint a jövő év végére megközelítheti a teljes foglalkoztatottságot.
Nagy kérdés azonban, hogy a brexit milyen hatással lesz Írországra, és egyelőre nem világos, az ország fenn tudja-e tartani a jelenlegi növekedési ütemet – mondta a TS Lombard szakértője. Mások a legnagyobb kockázatok körében kiemelték a lakáspiac kapacitásának korlátait, illetve az infrastruktúrát is.
A brexit kapcsán egyébként kiemelten fontos kérdés lesz, miként alakul majd a határ Írország és Észak-Írország között, melyen naponta mintegy 30 ezer ember kel át.
Ha Spanyolország a biztonságos befektetés, akkor
a kockázatos terepet Görögország jelenti.
Ez viszont azzal is jár, hogy míg a jó híreket a periféria más gazdaságaiban már beárazták, a görög értékeltségek igen erős hozamokkal kecsegtethetnek – hangsúlyozta a TS Lombard közgazdásza.
Noha Görögország még mindig szenved a magas adósságtól és számos vitát kiváltó mentőcsomagoktól, a hitelminősítők egyre kedvezőbben ítélik meg a görög helyzetet, köszönhetően a javuló költségvetési kilátásoknak, illetve a gazdasági stabilitás fokozódó jeleinek.
Jóllehet az államadósság még mindig súlyos kérdés és a növekedés is visszafogott, Görögország az egyik azon kevés euróövezeti gazdaságok közül, amely pozitív korrelációt mutat az euró mozgásával – emelte ki az Absolute Strategy elemzője. A görög államadósság idén várhatóan eléri a GDP 178,8 százalékát, míg jövőre 174,6 százalékos lehet az Európai Bizottság szerint.
Sokakat meglepett az a növekedési pálya, amelyre Portugália rálépett a 2011-es pénzügyi mentőcsomagot követően. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy számol, hogy
idén 2,5 százalékkal bővülhet a portugál gazdaság, 10 százalék alatti munkanélküliségi ráta mellett.
Az IMF szerint az ország rövidtávú kilátásai jelentősen erősödtek, köszönhetően a beruházások fölpattanásának, illetve az export folyamatos bővülésének.
Mindazonáltal Harnett úgy látja, Portugália ma nem látható a befektetők radarján, ami komoly emelkedési lehetőségeket is jelent. Általánosan elmondható ugyanis, hogy
a portugál piac nagyon kedvező értékeltségekkel forog,
ráadásul sokkal kevésbé van kitéve azoknak a kockázatoknak, melyek kellemetlenül érinthetik a periféria többi gazdaságát – tette hozzá.
A probléma csak az, hogy Portugália még mindig alacsony versenyképességgel rendelkezik, miközben az állam és a magánszektor adósságállománya is igen súlyos. Ez pedig beárnyékolja a jövőbeni kilátásokat, különösen ha az Európai Központi Bank elkezd kamatot emelni.
Bár Olaszország nem kapott pénzügyi mentőcsomagot a válság idején, mégis elengedhetetlen, hogy szóba kerüljön, amikor az euróövezeti államok lehetőségeiről és kockázatairól van szó. Ugyanis a régió harmadik legnagyobb gazdaságaként Olaszország jelenti ma az egyik legnagyobb kockázatot a térség stabilitására nézve.
Az olasz gazdaság az eurózóna átlaga alatti növekedést produkál, ráadásul az igen jelentős eladósodottság mellé hatalmas mennyiségű nem teljesítő hitelek is párosulnak – mondta a Johns Hopkins University professzora, Erik Jones.
Hozzátette, érzékelhető a gazdasági talpra állás, de ez nagyon lassú ütemű. Ehhez jönnek még a politikai kockázatok is, különösen a választások közeledtével. A rossz hitelek pedig azt jelentik, hogy a bankok nem tudják megfelelően finanszírozni a gazdaság produktív területeit sem, miközben a kamatok emelkedése súlyos kockázatot jelent az adósoknak.
Mindehhez jön még, hogy a TS Lombard adatai szerint a periféria államok közül Olaszország az egyetlen, ahol az egy főre jutó reál GDP változás negatív tartományba fordult 1999 után.