Energiatermelésre akarják használni azt, ami a kávé után marad

Az Origo is megírta, hogy hamarosan a kávézacc lehet a jövő slágere a környezetkímélő energiatermelésben. A kertészek már régóta kedvelik tápanyagként magas nitrogéntartalma miatt, egy brit cég pedig egy szabadalmaztatott kémiai eljárással bio-üzemanyagot készít belőle. A következő rókabőrt a svájciak húzzák le: már javában tesztelik azt az eljárást, amelynek során metánt nyernek ki a kávéspoharak aljára ülepedő vizes masszából. Ez a gáz pedig energiatermelésre, vagy földgázhoz keverve is hasznosítható.

A korábbi brit bejelentés mögött álló Biobean mert nagyot álmodni: közlésük szerint a kávézaccból 15-20 százalékos hatékonysággal tudnak olajszerű anyagot kinyerni és abból üzemanyagot készíteni, a többi pedig pelletként hasznosítható. A világ egyik legnagyobb természettudományos kutatóintézete, a svájci Paul Scherrer Intézet munkatársai, más irányba indultak el: fogták a nedves kávézaccot, nagy nyomás alá helyezték és egy speciális szerkezetben viszonylag rövid idő alatt, 450 Celsius fokra hevítették.

A kiválasztás biztonságos

Ezen a hőmérsékleten a kávézaccban lévő víz szuperkritikus állapotba került, vagyis hasonló lett ahhoz, amilyen a geotermikus erőműveknek szükséges és elég mélyre fúrva megtalálható a föld alatt. Ilyen hőmérsékleten a vízben lévő tápsók kiválnak, ami pedig ezek után visszamarad, azt egy speciális katalizátor metánná alakítja. Az első laboreredmények biztatók:

a kávézaccban lévő energia 60 százaléka metánná alakult.

A következő lépés az, hogy növeljék a méretét és megvizsgálják, hogyan lehet ezt az eljárást ipari méretben is alkalmazni. A metángáz ugyanis energiatermelésre is használható (a hulladéklerakóban keletkező gázok hasznosítását már Magyarországon is végzik), vagy a földgázhálózatokba is bevezethető. Megvizsgálják azt is, mennyire gazdaságos az eljárás, érdemes-e azzal nagyobb léptékben számolni.

A kávézacc lehet a jövő egyik ígéretes energiaforrása Forrás: Thinkstock

Még mindig van hova

A kutatók nem álltak meg itt:

azt is megnézik, a leválasztott tápsók és az azokban lévő nitrogén felhasználható-e gazdaságos módon a műtrágyagyártásban.

Ha itt is sikerrel járnak, azzal lényegében teljesen hasznosul a kávémaradék.

A svájci kutatók eredményei azért is fontosak, mert eljárásuk elméletileg kisebb módosításokkal, bármilyen magas víztartalmú szerves hulladék hasznosításában alkalmazható. Különösen az élelmiszeripari maradékoknál lehet ennek nagy jelentősége: az onnan származó nedves hulladékot nem kell kiszárítani ahhoz, hogy energiát nyerhessenek belőle.