Az elemzők és a média jelentős része ünnepléssel fogadta, hogy az amerikai Dow Jones Industrial Average részvényindex ezen a héten először lépte át a 22 000 pontos határt. Mindazonáltal – hangsúlyozza a MarketWatch elemzése – a rekord magas részvényárfolyamok nem mindenkinek olyan kedvezők.
Ha magánszemélyként valaki jelentős mennyiségű részvényt birtokol, annak kétségkívül előnyös lehet a folyamatos, csúcsokat döntögető emelkedési hullám. A legtöbb ember azonban csupán kevés részvényt tart, vagyis az átlag nem tud különösen nagyon kaszálni az új rekordok felé rohanó bikapiacon.
Nem meglepő tehát, hogy valójában a leggazdagabbak örülhetnek igazán a rekordoknak, míg a többiek arra várnak, hogy jöjjön végre egy megfelelő beszállási lehetőség. Ezt támasztja alá, hogy
az Egyesült Államokban például a teljes részvényállomány nagyjából felét a leggazdagabb 1 millió család tartja,
a maradékból pedig 41 százalék a családok top 10 százalékának kezében összpontosul. Ez azt jelenti, hogy piacon lévő részvényeknek csupán 9 százalékát birtokolja a társadalom alsó 90 százaléka.
Emellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2013-as kutatása szerint
az amerikai családoknak mindössze 48,8 százaléka rendelkezik – közvetlenül vagy közvetetten – részvénnyel.
A jövedelmük alapján az alsó 50 százalékhoz tartozó családok körében pedig ez az arány csupán nagyjából 25 százalékos. Egy átlagos amerikai középosztálybeli család kevesebb mint 10 ezer dollár értékben tart részvényt.
A probléma tehát az, hogy a kiugróan magas árak azoknak jók, akik eladnak, és nem azoknak, akik hosszú távra vennének. Vagyis ha egy átlagember egyszerűen csak a jövőbeni nyugdíja miatt szeretne takarékoskodni – és befektetni –, akkor számára rémálom a jelenlegi bikapiac, mert brutálisan magasak a beszállási árak.
A megtakarítani vágyó fiataloknak tehát különösen kedvezőtlenek a mostani rekord magas árfolyamok
– írja az elemzés. Ennek elsődleges oka, hogy a napjainkban tapasztalt szintekhez képest nem igazán várhatók további, évtizedeken át tartó emelkedések.
Ennek a logikának némileg ellentmond, hogy nemrég kiderült, az Y generáció tagjai közül egyre többen terveznek részvénypiaci befektetést.
Van azonban az éremnek egy másik oldala is. Elvileg ugyanis az amerikai részvényindexek csúcsra futása kiváló lehetőség lenne az ország vállalatainak, hiszen így egyre több befektetett tőke áramlik hozzájuk. A probléma ezzel az – figyelmeztet a szöveg –, hogy csupán mítosz. A valóságban a részvénypiac egyáltalán nem csatornáz be többlettőkét a legtöbb vállalathoz. Az elmúlt 23 évben ugyanis a nem pénzügyi cégek a részvények nettó vásárlói voltak.
Mindez azt jelenti, hogy
a részvénypiac valójában elszívja a vagyont a társaságoktól, és átpakolja azt a gazdag részvényesek zsebébe
– olvasható az elemzésben. Következésképpen lehet örülni a részvénypiaci rekordoknak, de azok valójában éppen azoknak kellemetlen, akik szeretnének némi vagyont összehozni a következő évtizedekben – vagyis a többségnek.