A bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés – a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 20,9 százalékról, köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek, 13,7 százalékra csökkent 2015-ben. Ezzel az eredménnyel Magyarország fejlődése megkérdőjelezhetetlen, tavaly a harmadik, idén pedig az ötödik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.
A javulásban kétségkívül a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották. Az online pénztárgépek használata 2014. szeptember 1-jétől kötelező. A rendszer megakadályozza a bevétel eltitkolást, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online, valós időben követi nyomon a tranzakciót. 2015. március 1-jén indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, amely kizárja a közutakról a csalárd adózókat, hiszen kiszűri az áruk fiktív utaztatását.
Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió országaiban.
A bizottság tanulmánya szerint, míg Magyarországon az adórés 13,7 százalék, addig a régiós átlag 25,5 százalék. Bevezetésük óta folyamatos a fokozott nemzetközi érdeklődés az online gazdaságfehérítő eszközök iránt. A Magyarországhoz történő felzárkózásban segíthet az is, hogy a magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét.
A tárcavezető a harmadik online gazdaságfehérítő eszközről elmondta, hogy
a 2018. július 1-jén debütáló e-számlázás még nagyobb csapást mérhet a magyar feketegazdaságra.
Az online számlázással az adóhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, a kockázatelemzők, évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva, valós időben is ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.
"Bízom benne, hogy a gazdaságfehérítés mellett, az adómorál javulásának köszönhetően, 2018-ra akár 10 százalék alá is csökkenhet hazánkban az adórés mértéke."
Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is.