Az Intelt összesen egymilliárd dollárra büntetheti az ELB a közel tíz éven át tartó nyomozás végén. Hasonló vizsgálat indulhat a Google és a Qualcomm ellen is.
A bírság történelmi jelentőségű, hiszen ez a büntetés lehet majd a mérvadó a hasonló esetek során.
A hasonló cégeknél bevett gyakorlat az árcsökkentés és a kedvezmény nagyobb számú megrendelések esetén. Azonban az Európai Unió jelenlegi szabályozása nem mondja ki tisztán, hogy ez a módszer teljesen szabálytalan-e, vagy csak abban az esetben illegális, ha a versenytársak kárára történik.
A vállalati tanácsadók és az trösztellenes biztosok is várják a döntést
abban a reményben, hogy tisztább kép fog kialakulni az árengedményekkel kapcsolatban.
Ha a bíróság úgy ítéli, hogy a gyakorlat nem szabályos, akkor rengeteg céget büntethetnek majd meg több milliárd euróra.
A nagyvállalatoknak mint a repülőtársaságok, a gumigyárak vagy a mikroprocesszor készítőknek fix költségeik vannak és ezáltal minden vásárlóra hasonló árat szabnak, de van úgy, hogy ők is adnak árengedményeket a vásárlóiknak.
Ezek az anyagi ösztönzők mindenki számára fontosak, hiszen a a vállalat így jobban ki tudja számolni a készleteket és jobb feltételeket tud biztosítani az ügyfelek számára.
A Londoni Gazdasági Egyetem jogi professzora, Ibanez Colomo szerint az ilyen engedmények bizonyos esetekben negatív hatással vannak a versenypiacra,
más esetekben viszont jót tesznek a versenynek. Colomo úgy gondolja, hogy ezt az európai bíróság is elismeri.
Az Intelt már korábban is megbüntették. Az Európai Unió trösztellenes bizottsága 2009-ben 1,06 milliárd dolláros bírságot szabott ki a számítástechnikai cégre. A vizsgálat szerint a vállalat kihasználva erejét, kiszorította a x86-os számítógépes chip gyártásából a versenytársakat.
A bizottság szerint az Intel ezzel több millió vásárlót károsított meg, valamint aláaknázta a versenytársait és az innovációt.
A chipgyártó kedvezményekkel és más eszközökkel elérte, hogy négy nagy számítógépkészítő cég, Dell, Lenovo, NEC és a HP, kizárólak az Intel chipjeit használja.
Az Intel elutasította a vádakat és felebbezett a döntés ellen azonban 2009-ben a bíróság úgy ítélte, hogy a cég módszerei negatív hatással voltak a versenytársaikra és illegálisnak nyilvánította az általuk folyatott eljárást.
Sokáig az akkor kiszabott egymilliárd dolláros büntetés volt a legnagyobb, azonban júniusban a Google-t közel 2,5 milliárd euróra büntették, mivel manipulálták a keresési eredményeket.