Erre utal, hogy egy év alatt csaknem megduplázódott a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő építőipari, illetve vendéglátóipari cégek száma.
A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái szerint a munkaerő-kölcsönzés tavaly mintegy 6300 munkáltatónak kínált megoldást, ez 2015-höz képest 26 százalékkal több.
A munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben volt jellemző. A kölcsönzöttek 90 százaléka főként betanított és szakmunkát végez, jellemzően a feldolgozóiparban (azon belül is elsősorban gép, gépi berendezések, illetve fémfeldolgozási termékek gyártásában) kaptak munkát. A fennmaradó 10 százalékot kitevő szellemi foglalkoztatottak elsősorban az adminisztratív (ügyintézői, ügyviteli) szolgáltatások területén láttak el feladatokat.
Noha a munkaerő-kölcsönzés sok esetben kézenfekvő megoldás lehet
a munkaerőhiány miatt üresen maradó álláshelyek betöltésére, tavaly már nem növekedett a kölcsönzésben részt vevő alkalmazottak száma – mondta Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója. Ennek oka az, hogy a keresleti piacon jóval könnyebbé vált a jelöltek elhelyezkedése, és
a kölcsönző cégek számára is egyre komolyabb feladatot jelent a toborzás.
A kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatási helyzete évről évre stabilabb: tavaly már 83 százalékukat foglalkoztatták határozatlan idejű munkaszerződéssel a kölcsönző cégek, és 92 százalékukat teljes munkaidőben alkalmazták – ez a szám két évvel korábban még 87 százalék volt. A kölcsönbe vett munkavállalók 9,3 százalékát, 11400 főt a kölcsönbe vevők idővel saját állományba vettek át.
A kölcsönzött munkavállalók 27 százaléka 25 év alatti, közülük sokan első munkatapasztalataikat szerzik meg ezen a foglalkoztatottsági formán keresztül. További 13 százalék már betöltötte ötvenedik életévé. Számukra gyakran ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.