Idén először készült olyan tanulmány, amely országokra lebontva igyekezett megvizsgálni az adóelkerüléseket. A szerzők arra jutottak, hogy ma a világon fellelhető összvagyon egytizede van offshore központokban adóelkerülés céljával – írja a Bloomberg.
Ez az arány azonban Európára nézve eléri 15 százalékot, de az Öböl menti országokban és Latin-Amerika egyes államaiban akár 60 százalék is lehet. Ha a teljes offshore vagyon GDP-hez viszonyított mértékét nézzük, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Argentína vezeti a listát.
Mindeközben
Németország, Nagy-Britannia és Franciaország egyaránt az átlag feletti offshore vagyonnal rendelkezik.
Talán elsőre egy kissé meglepő, de az Egyesült Államokban ez a mérték elmarad az átlagtól.
A kutatók szerint van néhány olyan tényező, amely szorosan összefügg azzal, hogy a GDP-hez viszonyítva milyen arányban parkoltatnak pénzeket offshore országokban egy gazdaság legvagyonosabb tagjai. Ilyen szempont például, hogy az ország milyen erőforrásokkal rendelkezik, hogy mennyire instabil a politikai és a gazdasági helyezet,
de az is mérhető tényező, hogy Svájc milyen közel van egy adott államhoz.
A tanulmány egyik szerzője, Gabriel Zucman szerint a fentiek indokolhatják azt is, hogy az Egyesült Államokra nézve miért mértek az átlagnál alacsonyabb szintet.
A jelentős offshore vagyonokkal egyebek mellett az is a probléma, hogy rendkívül megnehezítik a valós egyenlőtlenség mérését. Egy gazdaságban ugyanis ezt elsősorban az adózási adatok alapján mérik meg.
Vagyis az offshore vagyonok nem pusztán növelik az egyenlőtlenséget – mivel elsősorban a gazdagok parkoltatják ilyen helyeken a pénzt –, hanem annak kiszámítását is megnehezítik,
valamint torzítják az adatokat. Vagyis ha egy országban csupán a befizetett adók alapján számoljuk az egyenlőtlenséget, fennáll annak a kockázata, hogy alulbecsüljük a vagyoni koncentráció tényleges szintjét – hangsúlyozta Zucman.
Az egyes országokat nézve az látszik, hogy az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Franciaországban a háztartások leggazdagabb 0,01 százaléka összvagyonának nagyjából 30-40 százalékát tartja külföldön. Oroszországban ez az arány a 60 százalékot is eléri.
Külön érdekesség
Hongkong igen jelentős előretörése célországként.
A jelenség mögött feltehetően az áll, hogy egyre jobban emelkednek fel a kínai szupergazdagok, akiknek Hongkong kedvező célország, másrészt egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az olyan hagyományos adóparadicsomokon, mint Svájc.