A térgeometriával nehezen boldoguló diákok fellélegezhetnek, köszönhetően egy magyar startup fejlesztésének, ami a San Franciscó-i TechCrunch Disrupt 2017-en is bemutatkozott. „A VR MATH célja a térgeometria könnyebb megértése a VR (virtuális valóság) és AR (kiterjesztett valóság) technológiák alkalmazásával” - mondta Koren Balázs, a VR-AR Education Zrt. egyik alapítója az Origónak. „A térgeometria oktatásában az egyik legfőbb kihívás az, hogy
a diákok sokszor nem tudják elképzelni, térbe helyezni a feladatokat.
Ezen pedig sok esetben a (2 dimenziós) táblára való felrajzolás sem segít.”
„Az alkalmazás elsősorban azoknak a diákoknak segít, akik számára térbeli alakzatok vizualizálása nehezen megy pusztán a feladat szövege vagy egy táblán, esetleg tankönyvben látott ábra alapján” –mondta Koren Balázs. „Folyamatosan monitorozzuk az oktatási alkalmazások piacát, sok versenytárs hozott már létre matematikai alkalmazást térgeometriára is. Ezek azonban vagy túl összetettek, vagy nem használják ki a VR és AR adta lehetőségeket. A tanároknak és a diákoknak nincsen idejük arra, hogy egy-egy új alkalmazás megtanulásába hónapokat fektessenek. A mi megoldásunk nem igényel semennyi extra munkát.”
„Termékünk még csak most került a piacra, ezért nyilvánvalóan kevés piaci visszajelzésünk van még. A tapasztalatok azonban nagyon jók, vagyis ahova elvittük és bemutattuk, ott nagyon kedvező fogadtatásban részesült az alkalmazás.
Jelenleg 4 kontinensen vannak iskolák, ahol használják” –
mondta a szakember. „Mi nemcsak egy alkalmazást akarunk fejleszteni, hanem a tanárokkal és a diákokkal közösen megtalálni a legjobb megoldásokat a tanteremben. Itt a TechCrunchon nagyon sokan érdeklődtek a termékünk iránt, mivel az oktatás témaköre mindenkit megmozgat. Idén tavasszal egyébként a hónap startup vállalkozása a térgeometria megértését segítő alkalmazást fejlesztő VR-AR Education Zrt. volt” - mondta Szima-Mármarosi Balázs, a startup másik alapítója.
Egy másik magyar startup bankkártyás csalások ellen tervezett hatékony megoldást, amire óriási az igény világszerte. Becslések szerint éves szinten közel 7 ezer milliárd forintnyi kárt okoztak tavaly az online bankkártyás fizetési visszaélések a globális piacon. A hazai internetes fizetési piac meghatározó szereplője, a Barion, érzékelve és reagálva a problémára, bevezette a magyar SEON startup megoldását, amely a kártyás csalások több mint 80 százalékát képes előre jelezni az online kereskedők számára, így a visszaélések döntő többsége megelőzhető – mondta az Origónak Kádár Tamás, a SEON alapítója.
A SEON célja nem is lehet más, mint a nemzetközi piacok meghódítása, hiszen innovatív, élenjáró internetes fizetési megoldásuk gyakorlatilag egyedülálló a piaci kínálatban.
A bankkártyás fizetési csalások egyre nagyobb kárt okoznak, így elemi érdekünk, hogy növeljük a tranzakciók biztonságát.
A SEON megoldása pedig világszinten is példaértékű. A SEON rendszere az adatelemzésen alapszik - a megoldás több szempont mentén elemzi az elérhető információkat, és ezek alapján vonja le a következtetéseket egy-egy vásárlási szándék kapcsán, a visszaélés valószínűségére vonatkozóan.
A rendszer ennek részeként vizsgálja az eszköz IP-címét, kiértékeli a vásárló e-mail címét, és ez alapján elemzi a közösségi médián fellelhető profil információkat. A SEON emellett elemzi a felhasználó viselkedését, a földrajzi helyet, illetve ellenőrzi az eszközt is, amelyről a tranzakciót kezdeményezik. Mindezeket pedig összeveti a kártyatulajdonos korábbi online viselkedésének mintázatával.
„A SEON rendszere olyan egyedülálló algoritmust használ, ami nagyon jó eséllyel kiszűri, ha a bankkártyaadatokkal illetéktelen személy kíván vásárolni.
A pontosság és hatékonyság mellett a megoldás előnye az egyszerű integrálhatóság is” – fűzte hozzá Kádár Tamás, a SEON alapítója.
A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak köszönhetően Magyarországot öt startup képviselte a háromnapos rendezvényen, amelyre a szervezők közel 1000 startupot vártak szerte a világból, az immáron hetedik TechCrunchra. A kiállítóknak összesen körülbelül 7 ezer négyzetméter állt rendelkezésükre egy óriási raktárépületben. Az Origo a háromnapos rendezvényről, illetve a részt vevő magyar startupokról a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak köszönhetően tudósított.