Kutatások azt támasztják alá, hogy a magasabb ár egy nagyon fontos szempontja a vásárlói döntéseknek –
a drágább dolgokat hatékonyabbnak és magasabb minőségűnek ítélünk meg, még akkor is, ha az olcsóbb változat pontosan ugyanazzal a tulajdonságokkal rendelkezik.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Stanford Egyetem kutatóinak tanulmánya során a kutatók mágneses képalkotó eszközöket is használtak arra, hogy megállapítsák a választás mögötti döntéseket. Azok, akik drágább bort vásárolták nem csak finomabbnak érezték az ízét, hanem az agyuk is intenzívebben reagált az élményre.
Egy másik tanulmány során placebo hatású fájdalomcsillapítót adtak az alanyoknak, és az a csoport, akinek a drágábbnak titulált gyógyszert adták, több fájdalomcsökkenést tapasztalt, mint az, akinek azt mondták, hogy olcsó tablettát kapott.
De vajon hogyan befolyásolja az ár a vásárlási döntéseinket a laboratóriumon kívül? Ha egy tétel kétszer olyan drága, akkor azt feltételezik a vásárlók, hogy kétszer olyan jó?
Michael Norton pszichológus, a Harvard Business School üzleti adminisztrációjának professzora szerint igen. Tény, hogy az élmény több mint kétszeres lehet. Kutatásából kiderül, hogy a fogyasztók állandóan mozgásban vannak, és egyre fokozottabb élményeket keresnek.
Az étterem, desszert vagy film, amit mindenki három csillagra értékelt az ötből lenne a biztonságos választás, míg az, ami egy és öt csillagot is kap lehet nagyon jó, vagy éppen nagyon rossz döntés. Ebben a helyzetben a fogyasztók inkább vállalják a rizikót és amellett döntenek, ami egy és ötcsillagos értékelést is kapott, hogy így próbáljanak meg eljutni egy elképesztő élményhez – foglalta össze Michael Norton.
Néhányan egyedülálló szabadidős tapasztalatokat keresnek, még akkor is, ha kevésbé élvezetes, mint más lehetőség.
Az emlékezetes élmények megszerzésével a fogyasztók megtapasztalják a teljesítményt és a haladást"
– írta Anat Keinan és Ran Kivetz a Harvard és a Columbia egyetem kutatója.
A Svéd Nemzeti Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére kiadott díjat 2017-ben Richard Thaler nyerte el, aki a közgazdaságtan forradalmi átalakulásának meghatározó alakja az elmúlt harminc évben. Fő kutatási területe a viselkedési közgazdaságtan és pénzügyek, azon belül is főként a döntéshozatalok mögött rejlő pszichológiai magyarázatokat vizsgálja.
Az indoklás szerint empirikus megfigyeléseivel és elméleti munkásságával kulcsfontosságú szerepet töltött be a viselkedési közgazdaságtan egy teljesen új és rohamosan fejlődő területének a megteremtésében, amely már nagy befolyást gyakorol egyes gazdaságpolitikai és kutatási területekre is.
A gazdasági elmélet szerint egyes árucikkek iránti kereslet az árak csökkenése miatt növekszik. Ezzel ellentétben áll
"Veblen good", vagyis azok a termékek, amiknek ára úgy növekszik, ahogy nő iránta a kereslet, exkluzív és áhított jellege miatt.
Elizabeth Currid-Halkett, az USC professzora szerint – aki a Kis dolgok összege: Az aspirációs osztály elmélete című könyv szerzője –, az amerikaiak legfelsőbb jövedelmi osztályába tartozók közül egyre kevesebben vásárolnak látványos luxuscikkeket, mint például tervezői kézitáskát.
Az anyagi javak ma már kevésbé jelentik a társadalmi helyzetet"
– írta könyvében Elizabeth Currid-Halkett.
Norton, aki a társszerzője a Boldog pénz: A boldog költekezés tudománya című könyvnek azt mondja, hogy a boldogság nagysága, amit a vásárlással el lehet érni, nem azon múlik, hogy mennyit költött el, hanem hogy milyen módon.