Evolúciós okai is lehetnek az emberi vonzódásnak a csillogó tárgyakhoz. A Journal of Consumer Psychology című folyóiratban megjelent kutatás szerint a drágakövek a vízfelület fényességét sugallják – vonzódásunk egy egyszerű túlélési ösztönön alapszik. A kutatásban résztvevőknek bekötött szemmel, tapintás útján kellett megállapítani, hogy egy adott tájképen mennyi lehet a vízfelület. A fényes papírfelületeknél pedig nagyobb vízfelületet véltek, mint a matt papíron.
Ki akartuk zárni a „szépség” fogalmát”
– mondta Dr. Vanessa Patrick, a tanulmány társszerzője, valamint a Houston Egyetem marketing professzora, és a doktori program igazgatója.
Ma már a tudomány használatával határozzák meg egy drágakő értékét, amit olyan tényezők befolyásolnak, mint a világosság, a metszés, a szín vagy a karát. De végső soron egy ékszer értékét az határozza meg, hogy az ajánlattevő mennyit hajlandó érte fizetni – akárcsak a műalkotásoknál –, ezt a trendek is befolyásolják.
Egy ékszer története ugyanúgy befolyással bírhat a leendő vásárló számára – a drágakövek gyakran hordozzák a korábbi tulajdonosok történetét.
Az Amerikai Drágakő Társaság ezt azzal is elősegíti, hogy a kövek történetét mellékeli az ékszerekhez.
A drágaköveknek kulturális értékük is van: tükrözik a civilizációk értékét és technológiáját, a Mogul Birodalom faragott smaragdjain keresztül a kínai jádéből készült rituális temetési ruhán át.
Mindegyik elárul valamit a készítő kézművesek képességeiről, és az őket ellátó társadalmak értékéről. A természetes drágakövek valóban apró szikrák a Föld mélyéről, és azoknak a férfiaknak és nőknek a lelke és energiája is benne van, akik bányászták”
– mondta Duncan Pay a Gemological Institute of America negyedéves szakértői folyóiratának, a Gems & Gemologynak a főszerkesztője.
Természetesen az érték nem mindig pénzbeli. A L'École ékszeriskolában a diákokat arra tanítják, hogy a drágakövek értékét számos tényező szerint lehet mérni – a felfedezés, a külső jegyek vagy éppen egy emlék is befolyásolhatja.
A tudósok számára a drágakövek értékes betekintést nyújtanak a bolygó történelmébe, tektonikai lemezeinek mozgásába, valamint a hegyek, óceánok és a környezet múltjába.
A legrégebbi smaragdok 3 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, abban az időszakban, amikor a gyémántok is.
A drágaköveket már régóta megbízható befektetéseknek tekintik, mivel képesek megtartani értéküket, akár nemzedékeken keresztül.