Vesszük a hamisat, de el is ítéljük a hamisítást

Miskolc, 2015. július 17. Lefoglalt, 428 millió forint összértékű hamis parfümszállítmány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-Magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságán Miskolcon 2015. július 17-én. A NAV munkatársai az M3-as autópályán egy lengyel kamion ellenőrzésekor találták meg a hamis termékeket. MTI Fotó: Vajda János

Tavaly óta enyhén emelkedett a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbbek továbbra is a ruhatermékek, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. Leginkább a férfiak, illetve a Budapesten élők vásároltak a nagyobb arányban hamis terméket az elmúlt évben.

A válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ez beleillik az elmúlt évek trendjébe. Konkrét termékcsoportokra kérdezve azonban már a megkérdezettek negyede mondta, hogy vásárolt az elmúlt egy évben nem megbízható forrásból.

A legkelendőbb termék idén is a hamis ruha volt 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek követtek öt, illetve 3-3 százalékkal. Hamis gyógyszereket pedig mindössze egy százalék vásárolt. Enyhén javuló tendenciáról tanúskodik, hogy a fogyasztók aránya a hamis illatszerek, adathordozók és az élelmiszerek esetében kisebb mértékben csökkent tavaly óta.

A vásárlók csaknem kétharmada piacon, vagy az utcán szerzi be, további egyharmaduk boltban is vásárolja az ilyen termékeket.

A válaszadók több mint 60 százalékának döntésében az játszotta a döntő szerepet, hogy a hamis árucikk olcsó volt. Az élelmiszerek, számítógépes programok és gyógyszerek esetében az interjúalanyok leginkább azért vették meg a hamis terméket, mert úgy vélték, hogy nem volt gond annak minőségével.

Lefoglalt hamis parfümszállítmány Forrás: MTI/Vajda János

A hatékony megelőzés érdekében elsősorban arra kívánjuk ösztönözni a fogyasztókat, hogy az alacsonyabb ár mellett se vásároljanak hamis termékeket és ismerjék fel annak káros következményeit – mondta Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

A válaszadók szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel 60 százalékuk bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, egyharmaduk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná.

Tavaly óta változatlan azok aránya, akik a jelenleginél keményebben lépnének fel a hamisítókkal szemben: a megkérdezettek 63 százaléka a mostaninál szigorúbban büntetné a hamisítókat, 13 százalékuk megengedőbb lenne velük szemben.

A megkérdezettek 43 százaléka szerint a hamisítás veszélyes, 57 százalék érzékeli a hamisítás munkahelyekre gyakorolt negatív hatását. Hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk – mondta a HENT titkára.