A japánok inkább otthon gyűjtögetnek bankbetétek helyett

Omote Sando Avenue, Harajuku, Shibuya area, Tokyo, Japan, Asia

Kulturális tradíciókra is visszavezethető, hogy a japán a világ leginkább takarékoskodó nemzetei közé tartozik. A fiatalokat egészen kiskoruktól fogva abban a szemléletben nevelik, hogy keményen kell dolgozni és lehetőleg minél többet megtakarítani, hogy később ne legyen másra rászorulva az ember – már csak a kiemelkedően magas várható élettartam miatt is. Ami azonban most zajlik Japánban, az új dimenzióba emeli, nem csak az idősebb korra való spórolást, hanem a készpénz versus bankkártya örökrangadót is. A japánok ugyanis inkább otthoni széfekben gyűjtik a készpénzt, semhogy bankjukra bíznák.

Japánban még az üzletteret is át kellett rendezni néhány kereskedésben, annyira megnőtt a kereslet az otthoni széfek és fémből készült pénzkazetták iránt. A japánok mostanában mindent megvesznek, ami ebben a műfajban elérhető a boltok polcain. Az otthoni széfek forgalma már tavaly ötödével nőtt az előző évhez képest. A széfbiznisz felfutása mögött az áll, hogy a japánok megtakarításaik felét készpénzben tartják.

A japánok inkább otthon tartják pénzüket, és kártya helyett készpénzzel fizetnek a mindennapokban Forrás: robertharding/Nathalie Cuvelier/Nathalie Cuvelier

Másképp kel fel a nap

A japán emberek kollektívnak látszó döntése természetesen gondolkodóba ejtette az ottani pénzügyi szektor szereplőit is.

A japán gazdaságot még mindig a világ egyik legerősebbjének tartják, annak ellenére, hogy már jó ideje nem sikerül kirobbanó teljesítményre kényszeríteni a gazdaságot.

Legutóbb éppen az egyik legnagyobb fémipari beszállító körül kirobbant botrány törte le a fontos gazdasági mutatók egy részét. Úgy tűnik azonban, a japánoknál nem most indult a szemléletmód-váltás, hanem jóval korábban.

A befektetéseket a legtöbb japán egy egészen másmilyen, külön világnak látja"

– mondja Kaneko Ito, aki személyes pénzügyi tanácsadással foglalkozik az egyik legnagyobb online tanácsadói portál kötelékében. A közel egy évtizede kitört gazdasági válság ugyanis ott is éreztette hatását, és úgy tűnik, ennek következtében a szigetország lakói másképp kezdtek a pénzügyi szektorra tekinteni.

Tetemes mennyiségű jent őriznek otthon a családok Forrás: 123RF

A Bank of Japan felmérése egészen döbbenetes különbségeket mutat más államok megtakarítási trendjeihez képest. A tanulmány szerzői úgy számoltak, hogy

a befektetésre fordítható, 1800 milliárd japán jen nagyjából fele készpénzben található a háztartásokban,

a fennmaradó rész 10 százaléka kötvényekben, 19 százaléka pedig egyéb megtakarításokban vagy életbiztosításokban van lekötve.

Összehasonlításként: az Egyesült Államokban csak a megtakarítások 13 százalékát tartják készpénzben, egyharmadát részvényekben, míg Európában a készpénz aránya valahol e két érték között van.

Az elemzők azt mondják, a kulturális háttéren túl két további körülménynek is köszönhető a japánok készpénzkedvelése.

Az egyik, hogy az elmúlt évben megjelentek a negatív kamatlábak a lakossági megtakarításoknál is, és az adótörvény változása miatt az ottani hatóságok egyre szigorúbban követik nyomon az állampolgárok pénzügyeinek alakulását. Ezt pedig vélhetően a japánok sem veszik túl jó néven. A másik vonatkozás, hogy Japánban nagyon alacsonyak a bűnözési mutatók. A betöréses rablások száma például annyira visszaesett, hogy az emberek nem félnek attól, hogy otthonukban őrizgessék tartalékaikat.

Széfeket vesznek és otthon gyűjtik pénzüket a japánok Forrás: Origo

A készpénz a király

Még a legutóbbi gazdasági válságnál is korábbra visszanyúló okai vannak annak, hogy a japánok inkább készpénzben gyűjtögetnek.

Az 1990-es évek elejéig óriási üzlet volt betétekben és értékpapírokban tartani a pénzt.

Azok egészen elképesztő hozamokat is tudtak produkálni. Ennek azonban az évtized végére leáldozott, amikor a pénzügyi lufi kipukkadt.

Korábban akár extrém magas banki kamatot is lehetett kapni a betétekre. Egy évtized alatt akár meg is duplázódhatott a pénz. Ez azonban már a múlté. A bankok már csak viszik a pénzt a számlavezetési és tranzakciós díjak formájában"

– mondja Ito.

Jelenleg ott tartanak, hogy az alacsony vagy negatív kamatlábak miatt, az átlagos megtakarítónak hosszas számításokat kell végeznie előzetesen arról, mekkora összeget érdemes egyáltalán bankban tartania.

Egyszerűen azért, mert igen gyakran már a számlatulajdonosnak kell fizetnie, mert kezelik a pénzét, kamatot viszont nem kap arra.

Egyre kevésbé fektetik be tartalékaikat a távol-keleti országban értékpapírokba, a bankok pedig már negatív kamatlábbal kezelik a számlákat Forrás: AFP/Kazuhiro Nogi

A japánoknál viszont továbbra is nagyon erős az öngondoskodási hajlandóság. Ahogy a napi kiadásaikat is szívesebben fizetik készpénzzel és csak elenyésző mértékben használják bankkártyájukat, úgy többségüknél elképzelhetetlen, hogy idős korában gyerekeire kelljen támaszkodniuk. Ezért a pénzükre úgy vigyáznak, ahogy tudnak.