A fosszilis energiának nyújtott támogatások életben tartása szembemegy az európai kormányok és az EU ígéretével, miszerint 2020-ra kivezetik az ilyen típusú támogatásokat, és ellentétes a Párizsi Klímamegállapodással is – állítják közleményükben a jelentést elkészítő szervezetek, a CAN (Climate Action Network) és az ODI (Overseas Development Institute). A dokumentum összeállítói úgy számoltak, az EU – költségvetésből, fejlesztési és befektetési alapjain keresztül – évente átlagosan 4 milliárd eurót juttatott a fosszilis energiák számára. A fosszilis energiák kitermelésére és felhasználására az európai kormányok pedig évente összesen 112 milliárd eurót fordítanak.
A gázolaj árát csökkentő adókedvezmények és más formákban, a közlekedési ágazat kapta a legtöbb támogatást, mintegy 49 milliárd eurót.
Az ágazat a beazonosított kormányzati támogatások 44 százalékából részesült.
Ezért szakértők attól tartanak, a támogatások ösztönzik a gázolaj további használatát, ilyen módon növelve a légszennyezettségből fakadó egészségügyi kiadásokat is.
A jelentéshez kapcsolódó közlemény megemlíti, hogy évente 4 milliárd euró megy el gázinfrastruktúra építésére és 2 milliárd eurót kapott a széntüzelés támogatása is. Ez a kontinens fosszilis hordozóktól való függését erősíti. Ennek a helyzetnek az erősödése ellentétes azzal, hogy az országok 2020-ig a károsanyag-kibocsátó hordozók dotálási rendszereinek megszüntetését vállalták.
Gyakori, hogy Magyarországon a magáncélú autóvásárlást és -használatot is céges költségként számolnak el.
Ez akár a GDP 5 százalékának megfelelő összegű adóbevétel-kiesést is jelenthet a szakértői számítások szerint.
Történik ez úgy, hogy eközben a magyar kormány az elektronikus autók elterjedését szorgalmazza.
A WWF Magyarországnál úgy vélik, az energiaátmenetet, az energiahatékony szolgáltatások elterjedését kellene támogatni a fosszilis hordozók helyett Magyarországon is.
A Magyar Energiahatékonysági intézet szerint pedig idehaza a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, az elsődleges felhasználásból 35 százalékkal részesül.
Hatékonyabb technológiai megoldásokkal ennek jelentős része megtakarítható lenne. A jelentésben foglaltak emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az európai kormányok vállalták, hogy 2018-ig megszüntetik a szénbányák támogatását, az EU tagállamok és uniós intézmények közel 3 és fél milliárd eurót fordítanak évente erre a célra.