A miniszter részt vett a szlovákiai Csorbatón megrendezett Tatra Summit nevű gazdasági konferencián, ahol egy panelbeszélgetésen mutatta be a magyar modellt, illetve kifejtette véleményét a 2020 utáni európai költségvetésről.
Az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere - amely kiegészült a lakásépítési programmal - mind hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon - mondta Varga. Most olyan szakaszba ért az ország, amelyben a versenyképességre lehet koncentrálni - jegyezte meg a tárcavezető.
Az a cél, hogy az ország bekerüljön Európa legversenyképesebb államai közé.
Ezt a folyamatot a kormány úgy kívánja elősegíteni, hogy beruház az oktatásba, átalakítja a képzési rendszert, célzottabbá teszi a támogatásokat a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az ipar területén, illetve az üzleti környezetet javítja, és csökkenti a bürokráciát - mondta.
A közép-európai régió országainak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az európai uniós forrásokat arányosabban kell elosztani. Varga szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői 90 százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, ami aránytalanság.
További olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a kiegyenlítődés megtörténhessen.
Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben
- fogalmazott.
Ami a 2020 utáni források elosztását illeti, a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára. A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, erre a helyzetre föl kell készülni - hangsúlyozta Varga Mihály.