A korai projektek közé tartozik a SOHO New Town, a Pekingi Kínai Világkereskedelmi Központtól keletre fekvő lakó- és kereskedelmi terület, valamint a Jianwai SOHO, ami 20 sok emeletes tornyot, tetőkertet és négy villát is tartalmaz.
2003-ban Csang megkereste egykori munkaadóját, és a Goldman Sachs ráharapott az ingatlanfejlesztési lehetőségre. De 2003-ban igazán a Wall Street-i befektetők sem tudták, hogyan működik Kínában az ingatlanfejlesztési biznisz, külső szemlélő számára nagyon eltérő üzleti modellek éltek meg egymás mellett – foglalta össze Csang.
Négy évvel később a Wall Street már készen állt.
A SOHO China 1,9 milliárd dolláros bevételt hozott, és miután a nyilvánosság elé léptek, a cég értéke elérte a 4 milliárd dollárt. 2012-ben a SOHO China az ingatlaneladásról áttért a bérbeadásra, hogy stabilizálják a cég pénzforgalmát.
Kína modern fővárosa már kicsit sem hasonlít a majdnem 50 évvel ezelőttihez, és ebben nagy szerepe volt a SOHO-nak, amelyet Csang és Pan alapított 1995-ben.
Csang híres arról, hogy a legfelkapottabb építészekkel dolgozik együtt, akikkel közösen olyasmiket alkothatnak, amik nagyon eltérnek a megszokottól.
Ilyenek például a Zaha Hadid Galaxy SOHO, vagy a Wangjing SOHO irodaház elegáns és modern tornyai, amelyek – 55 millió négyzetméteren 50 ezer négyzetméternyi kerttel – emelkednek ki Peking és Sanghaj felhőkarcolói közül.