Szombaton kitört az Agung vulkán Bali szigetén, majd a tűzhányó vasárnap további háromszor lépett működésbe. A kitörések hatására óriási por- és hamufelhő emelkedett fel a vulkánból, és
a hamu mintegy 4000 méteres magasságig szállt.
A vulkán 4 millió embert veszélyeztetett, emiatt a Bali északkeleti részén élőket evakuálni kellett 22 faluból. Ez több mint 100 ezer embert érintett, igaz közvetlen veszélynek „csak" 40 ezren voltak kitéve.
Az Agung vulkán utoljára 1963-ban tört ki, akkor körülbelül 1500-an haltak meg.
A kitelepítésre azért volt szükség, mert a helyi hatóságok azt javasolták, hogy amíg a vulkán aktív, addig azt 8-10 kilométeres körzetben el kell kerülni.
A felszálló törmelékfelhő azonban nem csak az ország helyi lakosságát sodorta veszélybe,
hanem a légi közlekedést is le kellett állítani emiatt.
Mivel a lehető legmagasabb fokú, azaz a piros riasztást adták ki a vulkán miatt, így a teljes légteret le kellett zárni.
Emiatt bezárt Bali legforgalmasabb reptere is, így 50 ezer turista nem tudta elhagyni a szigetet a törölt járatok miatt – írja a BBC.
Bali az ország legfontosabb turisztikai célpontja, az indonéz turisztikai hivatal tájékoztatása szerint
tavaly 5 millióan látogatták meg az ázsiai szigetet.
Idén augusztusig 4,55 millió turista járt az országban az Indonesia Investment szerint.
Azonban nem csak a szigeten ragadt turisták miatt van bajban Bali, ugyanis a gépek leszállni sem tudnak,
összesen 15 ezer foglalást töröltek keddig.
A vulkán kitörése 18 millió dollárjába kerül az országnak,
minden olyan nap, amikor a reptér zárva tart – mondta Keith Loveard, a jakartai Concord Consulting elemzője.
A kitörésnek ráadásul tovagyűrűző hatásai is lehetnek, hiszen rengetegen érkeztek volna karácsonykor és újévkor a szigetre,
de várhatóan megugrik a főszezonra a lemondások száma.
Egyelőre ennek mértékét nehéz megjósolni, de minden bizonnyal több tízezernyi utas választ más úti célt.
A TripAdvisor huszonötös listája szerint Bali a világ legjobb turisztikai célpontja.
Indonézia mindenképp szeretné növelni a turizmus hozzáadott értékét a gazdasághoz, jelenleg a szektor a GDP 4 százalékért felel.
Ezt kívánja az ország vezetése 2020-ra 8 százalékra emelni.
A várakozások szerint Indonézia évi 20 millió turistával számolt 2019-ig, míg Bali az ország turizmusának 40 százalékáért felel. Mondani sem kell, az ilyen jellegű vulkánkitörések az előirányzott cél elérését jelentősen hátráltatják.
Bali az indonéz GDP 1,5 százalékát adja, míg Bali gazdasága 60 százalékban függ a turizmustól.
Hiába próbálkozik az indonéz kormány más desztinációk népszerűsítésével (ilyen például Labuan bajo), de ez a Balitól való függést csak részben oldaná meg, arról nem is beszélve, hogy egy vulkánkitörés más szigetek forgalmát is korlátozza.
A legnagyobb veszteséget minden bizonnyal a repülőtársaságok könyvelték el. Az indonéz légitársaság, a Garuda napi 300 ezer dollárt vesztett a vulkán miatt, ráadásul a részvényeik is 1,8 százalékot csökkentek. A Garuda felel az indonéz légi forgalom 30 százalékáért.
Hasonlóan járt az Air Asia is, ők napi 250 ezer dollárt buknak.
Bár friss hír, hogy szerdán a reptér újra megnyílt, a gazdasági hatások túlmutatnak ezen. Egyes forgatókönyvek szerint a vulkán még hónapokig lövellhet ki hamut,
ami miatt akár többször, részlegesen lezárhatják a reptereket.
A légikikötő normális üzemmódban működik azt követően, hogy a korábbi legmagasabb szintű riasztást egy fokozattal csökkentették.
A Singapore Airlines, a Qantas ausztrál légitársaság és fapados leányvállalata a Jetstar közölte, hogy ismét küldenek járatokat Balira.
A reptér szóvivője emlékeztetett arra, hogy még szerdán is mintegy 430 belföldi és külföldi légi járatot töröltek.