Ez a magyar vállalkozások legnagyobb gondja

Waitress serving lunch to mature dating couple at restaurant table, London, UK

A szakképzett munkaerő hiányát nevezték meg a magyar vállalkozások az egyik legfőbb problémának a Századvég Gazdaságkutató Vállalkozások Magyarországa, finanszírozás, adózás, sikersztorik című szerdai konferenciáján.

A költségvetést érintő 20 százalékos bűnelkövetésből származó károk csökkentésének a feladata a NAV bűnügyi csoportjának – mondta Zámbó Péter, a Századvég Gazdaságkutató konferenciáján. A NAV bűnügyi főigazgató-helyettese szerint ahhoz, hogy sikeresek legyenek a legfontosabb a szemlélet- és technikai változás minél mélyrehatóbb elvégzése.

A szervezet ma is az információk 60 százalékát humán erőforrásból szerzi –

tette hozzá.

Zámbó Péter arról beszélt, hogy az utóbbi évek legnagyobb sikere, hogy felszámolták a tejáfacsalást Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az utóbbi évek legnagyobb sikerének a tejszektor áfacsalóinak a leleplezését nevezte, így mostanra a gazdaság ezen ágazata teljesen megtisztult. Zámbó elmondta, hogy a szervezett bűncselekmények felderítésekor a legfontosabb cél a minél gyorsabb felderítés lett, mivel ha évekig ülnek egy ügyön, akkor szinte lehetetlen lesz visszaszerezni azt a pénzt, amit a költségvetésből eltulajdonítottak. Kiemelte, hogy 2016-ban az előző évhez képest csökkent az elkövetett bűncselekmények száma, és az elrendelt nyomozások száma is.

Sikeres cégek

A konferencián több hazai sikeres vállalkozás mutatkozott be. Az egyik közülük a Julius-Globe volt. Rácz Erika, a cég tulajdonosa arról beszélt, hogy nekik folyamatosan új gépeket kell beszerezniük, ha versenyképesek akarnak maradni Győr-Moson-Sopron megyében. Nagyon sokmindennel meg tudott küzdeni a cég az elmúlt években, de

a szakképzett munkaerő hiánya óriási probléma,

valamint a fémipari szakmák ismertségének és elismertségének a hiánya.

A Weinberg 93 Építő Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a szakképzett munkaerő hiánya náluk is probléma. Derczó István elmondta acélszerkezetek gyártásával foglalkoznak, mostanra 14 milliárd forintos árbevételt sikerült elérni, közel 200 fő alkalmazása mellett. Kiemelte, hogy a robotizáció terén még bőven van előrelépési lehetőség.

Egyre több a kkv Magyarországon

Polyánszky T. Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Európai Uniós és Stratégiai Üzletágának igazgatója arról beszélt, hogy 2013 ta a kkv-k száma folyamatosan emelkedett Magyarországon. A mezőgazdasági és az infokommunikációs szektorban korábban sem történt visszaesés.

A vállalkozások fele nem igazán növekedni akar, hanem a tulajdonosának a megélhetést biztosítja -

tette hozzá. Polyánszky elmondta, a kisvállalati körben mind a foglalkoztatottak száma, mind a bevétel növekedett, és az export-árbevétel területén is bővülés volt látható.

Polyánszky T. Zoltán elmondta, hogy egyre több a hazai kkv Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Századvég Gazdaságkutató üzletági igazgatója arról is beszélt, hogy a szálláshely és vendéglátással foglalkozó cégek esetében volt a legnagyobb áttörés, mivel hozzáadott értékük 60 százalékkal nőtt 2013-15-ben.

A visegrádi négyekkel összehasonlítva Magyarországon nincsen nagy eltérés a kkv-k foglalkoztatottsága terén a többi térségbeli országhoz képest,

de a kisvállalatok aránya nagyobb. Polyánszky szerint probléma, hogy a hazai kkv-k hozzáadott értéke az összes vállalat aránya tekintetében csak Lengyelországot előzi meg hazánk.

Polyánszky elmondta, Magyarországon a válllalkozói kedv az uniós átlag fölött van, és a kkv-k kétharmada is derűlátó a jövőt illetően. Ezzel szemben azonban a magyar vállalkozások túlélési rátája rendkívül rossz az uniós átlaggal összehasonlítva. Kiemelte, hogy az oktatási rendszernek sokkal nagyobb mértélben kellene segítenie a vállalkozói attítűd elterjesztését.