Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ha kell, agresszívak, emellett lojálisak, félelmetesek – csak lőni és emberéletet óvni nem tudnak úgy, ahogy az elvárható lenne. Ez pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy sikerrel konkuráljanak a már működő bel- és külföldi, fegyveres biztonságtechnikai szolgáltatásokat nyújtó magáncégekkel a modern jakuzák. A testőrködés, a fegyveres kíséret biztosítása olyan feladatok, melyekhez sokak szerint a jakuzáknak megvannak a fizikai és szellemi képességeik, valamint a hozzáállásuk. Ám önmagában ez még kevés mind a legalitáshoz, mind az üzleti sikerhez. A hagyományos, többnyire illegális üzleteik visszaszorulásával azonban kevés választásuk marad, így most megpróbálják felkészültségüket és fegyelmezettségüket szokatlan terepen kamatoztatni.
Japán hírhedt bűnözői csoportjainak, összefoglaló nevükön a jakuzának, még mindig óriási gazdasági súlya van a távol-keleti ország gazdaságában – írja a Forbes. Egy hivatali jelentés szerint, csak az építőiparban a teljes ágazat 5 százalékára tehető a jakuzához köthető teljesítmény, de fedőcégeik révén éppúgy jelen vannak a hulladékhasznosításban, mint a szórakoztatóiparban.
A jakuza jelentősége azért is figyelemreméltó, mert az utóbbi években két körülmény is nehezítette a csoportok működését.
A tömörülések összesen nagyságrendileg 80-100 ezer tagot számlálnak és 21-24 nagyobb csoportot alkotnak a szervezeten belül, korábban több esetben területért vívott bandaháborúba bonyolódva egymással. 2015 augusztusában a legnagyobb csoport, a mintegy 25 ezer taggal rendelkező Jamagucsi-gumi, kétfele szakadt.
A csoporthoz köthető gazdasági teljesítmény éves nagyságrendjét akkor 6 milliárd dollárra becsülték.
Az akkor pontosan 100 éve alapított társulás egyik fele továbbvitte az eredeti nevet, másik fele Kobe Jamagucsi-gumi néven kezdte meg működését. Ez utóbbi idén áprilisban szintén szakadást élt meg, alvezére megalapította a Ninkyo Dantai-csoportot, amely nevet angolszász környezetben „Humanitarian" névre fordítanak. Ez – alacsony társulási díjai miatt – sok alvilági figurát arra késztetett, hogy csatlakozzon a szervezethez.
A jakuza ugyanis – bármennyire meglepő – nincs törvényi erővel tiltva Japánban, azaz csoportként a létük, szigorúan véve, nem törvényellenes. Szabályozás, tiltás a működésükre vonatkozik. A szakadások után viszont a félelem hullámai söpörtek végig azokon, akiket bármilyen módon érint a szervezett bűnözés.
A rendőrség ugyanis attól tartott, véres bandaháború robban ki az átalakulások nyomán.
Korábban az 1980-as években történt ilyen, akkor néhány év alatt 20 bandatag lett áldozata a bűnözők közötti konfliktusoknak.
Az ellentéteket azonban némiképp háttérbe szorította, hogy a jakuza fokozatosan veszített korábbi stabil pozícióiból. Míg évtizedekkel ezelőtt a tiltott szerencsejáték, az uzsorakamat, továbbá a prostitúció jelentette a legfontosabb bevételi forrásaikat, addig
az 1990-es években már jelen voltak az ingatlanüzletben, a drog- és a fegyverkereskedelemben is.
Akkor – állítólag – hallgatólagos megállapodás jött léte a kormány és a klánokba szerveződő csoportok vezetői között arról, hogy a hatóságok milyen esetekben elnézők irányukba. Ennek feltétele volt, hogy a jakuzák segítik az állami rendvédelmi szerveket és hatóságokat felszámolni a független bűnözői csoportokat, és ügyelnek a külföldi turisták biztonságára is.
A status quonak egy rendőr halála vetett véget az évtized közepén, a japán szervezett alvilág pedig fokozatosan veszített állásaiból.
A hagyományos üzletek súlyának csökkenésével, a lényegében mindig értékálló arany fele fordult a bűnözők figyelme.
Japán 2014-ben megkezdte az aranyforgalmazáshoz kapcsolódó adóterhek fokozatos emelését, addig Hongkongban továbbra is tehermentes maradt az arannyal való üzletelés. Így például ezért lett a Japán déli részén fekvő Fukuoka városa a jakuza aranycsempészetének központja.
Szerencsejátékosokból rettegett alvilági harcosok
A jakuza eredete a 17. század elejére tekint vissza. A feudális anarchia korábban gazdátlanná, földesúr nélkülivé vált szamurájuk, a roninok és az utcai árusok (tekija), szerencsejátékosok (bakutó) rétegéből alakult ki a mai jakuza csoportok magva. A bűnözői réteg (gurentai) a második világháború után jelent meg a csoportosulásokban. A jakuzán belüli férfiakat is jakuzák néven illetik, ez gyakran megnehezíti a japán szervezett bűnözésről szóló diskurzust. Maga a kifejezés is a szerencsejátékból ered, egy kártyajátékban a 8-as, 9-es és a 3-as számot jelenti, ami a játékban a nyerő helyzetre utal.Az illegális, de legalábbi adóelkerülésre játszó aranyüzlet óriási méreteket öltött. 2014 júniusáig nyolc ilyen esetet jelentett a japán pénzügyminisztérium illetékes osztálya. 2015-ben már 177, 2016 júniusáig pedig 294 esetről szereztek tudomást.
Ez utóbbiból 135 esetben érkezett az arany Hongkongból.
Az aranycsempészetben oroszlánrészt vállalnak a Jamagucsi-gumi tagjai, 2014 decemberében például két tagjukat is milliós értékű áruval, négy darab, egyenként 1 kilogrammos aranytömbbel kapták el a hatóságok.
A 2015-ben jelentett 177 eset pedig összesen 700 kilogramm aranyat jelentett, nagyjából 6,5 milliárd forintnak megfelelő értékben.
A városban pedig idén nyáron egy óriási értékű rablás elkövetői után nyomoztak a rendőrök: egy háromtagú banda,
több mint 3 millió dollár értékű aranyat vitt el fényes nappal,
melynek nagy része csempészett áru volt. Fukuoka jelentőségének felértékelődése annak köszönhető, hogy a városnak jó a közlekedési csatlakozása Ázsia más térségeihez, a bűnözőknek pedig nagy szükségük van a készpénzre. Ez utóbbi esetben az arany ugyan nem pénz, de értékálló, univerzális eszköz az illegális kereskedelemben.
A cikk folytatásában arról olvashat, hogyan képzelik a váltást a legalitás irányába egyes japán csoportok a jakuzán belül, és mit gondolnak erről az ügyeikre rálátó szakértők! Lapozzon!
