Bizonyítást nyert, hogy a kanadai Bombardier jóval a piaci ár alatt, vagyis dömpingáron szerződött le 125 darab C típusú személyszállító gép eladására a Delta légitársasággal. Az eladási ár 33 millió dollár helyett mindössze 20 millió volt gépenként, amit kizárólag állami támogatás segítségével tudott kigazdálkodni a kanadai nagyvállalat, legalábbis ezt állapította meg az amerikai kereskedelmi minisztérium napokban zárult vizsgálata.
A két fél vitája hónapok óta húzódik, amelybe az ügyletben beszállítóként érintett Nagy-Britannia és Írország is bevonódott a Bombardier részéről.
A vizsgálat lezárultával 292 százalékos büntetővámot vet ki az Egyesült Államok a kérdéses C típusú gépekre,
ezt azonban sem a vásárló Delta Airlines sem pedig a gyártó Bombardier nem hajlandó kifizetni.
A szövevényes történetben
a felek kölcsönösen zsarolhatják egymást már meglévő megrendelésekkel, illetve a másik fél állami támogatásáról szóló bizonyítékokkal.
A brit Unite szakszervezet politikai döntésnek nevezte az amerikai kereskedelmi tárca állásfoglalását, amely szerintük legalább ezer állást veszélyeztet Nagy-Britanniában.
A szakszervezet arra is figyelmeztetett, hogy ennél a géptípusnál az alkatrészek fele az Egyesült Államokból érkezik, a büntetővám bevezetése tehát vissza fog ütni, és könnyen amerikai munkahelyeket is veszélybe sodor.
A britek szerint a Boeing visszaél erőfölényével és állami kapcsolataival, amikor egy új piaci szereplőt próbál ellehetetleníteni. Az ügyben megszólalt Kanada washingtoni nagykövete is, amely a Bombardier-t védve
kilátásba helyezte, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordulnak, amennyiben az USA tényleg bevezetné a vámot.
A történet már korábban állami szintre emelkedett, a kanadai kormány ugyanis törölte a Boeing felé korábban leadott megrendelését, amely Superhornets vadászgépek vásárlásáról szól.
Justin Trudeaux kanadai miniszterelnök már korábban kijelentette, hogy nem kíván olyan vállalattal üzletelni, amely „beperel minket és ellehetetleníti kanadai dolgozók munkahelyét".
A vita azért is durvulhatott el ennyire, mert a Bombardier számára a túlélést jelentik az új megrendelések, annál is inkább, mert 2015-ben csak alig tudtk elkerülni a csődöt.
Az USA álláspontja szerint nem szabad engedni a nyomásnak, és nemsokára az amerikai nemzetközi kereskedelmi bizottság elé viszik az ügyet. Ha ott is rábólintanak a büntetővámra, akkor azt azonnal érvénybe is léptetik.
A helyzetet bonyolítja, hogy az USA, Kanada és Mexikó alkotta Észak-amerikai Szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) szerint vámmentesen hozhatnak be kanadai terméket, Ottawának tehát jó esélyei lehetnek egy nemzetközi bíróságon.
Ugyanakkor a NAFTA éppen most áll újratárgyalás alatt, és a Boeingnek sok szempontból igaza van:
a Bombardier ugyanis valóban kapott segítséget Quebec tartománytól és a kanadai nyugdíjalaptól a C modell kifejlesztéséhez.
A Bombardier-t támogatja a vitában Nagy-Britannia és Észak-Írország, mert a kanadai óriáscégnek négy olyan gyártóegysége is működik Észak-Írországban, ahol a C utasszállítók szárnyát készítik. A Boeing álláspontját támasztja alá, hogy a belfasti gyár korábban 130 millió font támogatást kapott a brit kormánytól.
A Bombardier ugyanakkor azzal is érvel, hogy
a Delta utólag vitatott pályázatán a Boeing nem is indult, és korábban sok adókedvezményt, és exporttámogatást kapott az államtól,
a tiszta piaci versenyt tehát nincs erkölcsi alapja a kanadaiakon számon kérni. Legutóbbi közleményük szerint haladnak a Delta-rendelés gyártásával, és nem hajlandóak büntetővámot fizetni.
A WTO előtt egyébként eddig a Boeing és az Airbus rendszeresen vitába keveredett, és minden alkalommal tiltott állami támogatással vádolták egymást a felek, most - úgy tűnik - hamarosan egy harmadik vitapartnerrel bővül a kör.
A Boeing egyébként már a vita kirobbanása után figyelmeztette a briteket, hogy összesen 16.500 főt foglalkoztatnak az Egyesült Királyságban a beszállítói hálózatuk révén,
jobb lesz tehát mielőbb békét kötni a C-típusú gépek ügyében.