Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy a világgazdaság 2011 óta a legerősebb időszakába lép be, a Citigroup és a JPMorgan elemzői egyaránt azt vetítik előre, hogy a fejlett országok jegybanki kamatai legalább 1 százalékra emelkednek majd a következő évben. Ez pedig a legnagyobb emelési hullám lenne 2006 óta – írja a Bloomberg.
Miközben tehát jövőre lesz éppen tíz éves a monetáris élénkítés az Egyesült Államokban, a Bloomberg Economics várakozásai szerint
a vezető jegybankok nettó eszközvásárlásai 2018 végére havi 18 milliárd dollárra zsugorodnak majd az idén szeptemberben mért 126 milliárdról.
Ezt követően pedig, 2019 első felére, nettó negatív lehet az eszközvásárlások mérlege.
Mindez arra utal, hogy az egyre jobban szinkronba kerülő globális gazdasági növekedés végül elegendő lesz az infláció fokozásához – noha csak szerény mértékben. A nagy kérdés azonban az, hogy a világ nagy jegybankjai képesek lesznek-e úgy visszavonulni, hogy azzal ne nyomják el a keresletet, és ne döntsék be a pénzügyi piacokat.
A jövő év lesz az igazi szigorítások ideje – mondja Ebrahim Rahbari, a Citigroup világgazdasági részlegének igazgatója. Tovább haladunk a megkezdett úton, amelyen a pénzügyi piacok elég jól képesek kezelni a monetáris szigorításokat.
A jövő év második felében – vagy 2019-ben – azonban már a jegybankok igencsak meg fogják nehezíteni a piacok életét.
Ezen a héten már egy fokkal tisztább képet kaphatunk, mivel összesen 10 jegybank, köztük az amerikai Fed, a Bank of England, az Európai Központi Bank, valamint a svájci jegybank, teszi közzé idei utolsó monetáris politikai döntését. A híreket feltehetően az amerikai Fed fogja majd uralni szerdán, mivel a várakozások szerint negyed százalékpontnyi szigorítás mellett dönthetnek a jegybankárok. Csütörtökön jön majd a Bank of England, az eurójegybank, illetve a svájci központi bank, bár ezen intézményektől az elemzők nem várnak kamatváltoztatást.
Jövőre azonban már nagyobb aktivitás várható a Citigroup szerint. A banknál úgy számolnak, hogy a fejlett világ átlagos kamatszintje 0,4 százalékponttal 1 százalékra emelkedhet, ami 2008 óta nem látott átlagos szint lenne.
A JPMorgan prognózisa szerint 1,2 százalékos lehet az átlagkamat, ami több mint fél százalékpontos ugrás lenne az idén év végén mért 0,68 százalékhoz képest.
A Citigroup azt jósolja, hogy a Fed és a kanadai jegybank háromszor, míg Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, Svédország és Norvégia központi bankjai egyszer lépnek majd. A JPMorgan, illetve a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége, arra számít, hogy az amerikai Fed négyszer változtat majd a kamatszinten. Az Európai Központi Banktól és a Bank of Japantól az elemzők nem várnak kamatemelést 2018-ra.
A háttérben az a várakozás áll, hogy a világgazdaság nagyjából 4 százalékkal bővül majd jövőre, amire a recesszió utáni 2011-es felpattanás óta nem volt példa. A növekedést támogató tényezők között olyanok vannak, mint a csökkenő munkanélküliség, az erősödő kereskedelem, a fokozódó üzleti aktivitás, valamint az amerikai adócsökkentések.
Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy
a fejlett gazdaságokban 1,7 százalékkal nőnek jövőre a fogyasztói árak, ami 2012 óta a legerősebb ütem lenne.
Ez azonban még mindig nem érné el a legtöbb jegybank által célként kitűzött 2 százalékos szintet.
A befektetők azonban kevésbé örülnek a fenti híreknek. A Deutsche Bank vezető nemzetközi közgazdásza szerint ugyanis a monetáris szigorítások megüthetik a piacokat a jövő év második negyedévében. Ekkorra várható ugyanis az amerikai infláció felpattanása, illetve az eurójegybank egyértelmű jelzése az eszközvásárlási programjának befejezéséről.
