Nem véletlen, hogy a bitcoin lázban tartja a világ vezető jegybankjait, hiszen a kriptovaluta a szabályozatlansága miatt az egész bankrendszerre hatással van. Ennek következtében pedig
a jegybankok felügyeleti hatékonysága is sérülhet,
nemcsak a bankszektorral, de a pénzkínálattal összefüggésben is – íjra a Business Insider.
A kérdés jelentőségét növeli, hogy hétfőn történelmi csúcsra futott a bitcoin árfolyama, megközelítve a 10 000 dolláros szintet. A bitcoin csaknem 20 százalékkal emelkedett hétfőig a megelőző három nap során, és megduplázódott október eleje óta. Az év elején még 800 dolláron jegyezték a virtuális fizetőeszközt.
A bitcoin szárnyalásához az elmúlt hónapokban nagyban hozzájárult a Chicago Mercantile Exchange (CME Group), a derivatívák (származtatott tőzsdei termékek) világon legnagyobb tőzsdéje működtetőjének az a bejelentése, hogy beindítja a bitcoin határidős jegyzését. A cég korábban azt közölte, hogy erre az év végéig kerül sor, de azóta sem állt elő konkrét dátummal.
A bitcoin árfolyamát erősítette pár hete az okostelefonokat kártyaelfogadó terminállá alakító megoldás gyártójának, a Square amerikai fizetési szolgáltatónak az a bejelentése, hogy lehetővé tette ügyfeleinek bitcoin adását és vételét a Cash applikáción keresztül. Ehhez jön még, hogy nemrég kiderült, elindul Európa első bitcoinban jegyzett befektetési alapja is.
A jegybankok számára az okozza a fejfájást, hogy miként az MTI is írta, a bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, ennek köszönhetően az éppen érvényes kereslet-kínálati viszonyok szerint kialakult árfolyamon bármilyen devizára átváltható.
Ugyanakkor a piaci folyamatoknak való teljes kitettség miatt a bitcoin tulajdonosok semmilyen védelmet nem élveznek az árfolyam ingadozásával szemben.
A problémát az jelenti, hogy a kriptovaluta buborék bármikor kipukkadhat, ezt követően pedig sokan kezdhetik a jegybankokat hibáztatni, hogy miért nem tettek semmit – mondta Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank (EKB) egyik döntéshozója. Éppen ezért az eurójegybank most azt vizsgálja, vajon a kriptovaluta-kereskedéssel összefüggő banki tevékenységeket szükséges-e még jobban szabályozni.
A globális kriptovaluta piac egyébként jekenleg 245 milliárd dolláros,
ami jócskán elmarad az olyan nagy bankok több ezer milliárdos mérlegétől, mint a Bank of Japan, az amerikai Fed vagy az EKB.
Az eurójegybank alelnöke, Vitor Constancio még szeptemberben úgy nyilatkozott, a bitcoin egyfajta tulipán – utalva ezzel a 17. századi holland tulipánlázra, amely a globális gazdaságtörténet egyik első nagy spekulatív buboréka volt.
Mindeközben Kínában és Dél-Koreában már betiltottak bitcoinon keresztüli tőkebevonási formákat, az orosz központi bank pedig jelezte, blokkolnák a bitcoint értékesítő weboldalakat, az EKB pedig még tavaly közölte az Európai Unió döntéshozóival, hogy nem kellene népszerűsíteniük a virtuális fizetőeszközöket, mivel azok hatással vannak az EKB munkájára a pénzkínálat és az infláció felügyelete során.
Ezzel szemben viszont
az EKB, a japán jegybank, valamint a német Bundesbank is teszteli a Bitcoin mögött is álló, úgynevezett blockchain technológiát,
beismerve, hogy a jövőben a módszer valóban hasznos lehet a pénzforgalomban. Mindazonáltal a Bank of Japan és az EKB kutatásai egyelőre arra jutottak, hogy a blockchain még nem elég érett ahhoz, hogy használható legyen a világ legnagyobb fizetési rendszereiben.
Gondot okozhat azonban, ha a kereskedelmi bankok és a jegybankok érdekei idővel szembekerülnek egymással a digitális fizetőeszközök terepén. Nem véletlen tehát, hogy a Bank of England mellett a svéd Riksbank is vizsgálja,
milyen előnyökkel járna, ha bevezetné a saját virtuális valutáját.
Svédországban ez különösen aktuális lehet, hiszen a skandináv országban a kiskereskedelmi fizetések már így is szinte teljesen elektronikusak. Vagyis kisebb tételek esetében az e-korona rendszere akár előnyökkel is járhatna, miközben a jegybanki felügyelet sem veszne el.