Ha ezt elmulasztják, akkor az így megspórolt adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak. A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi időben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyűlés döntése, és így taggyűlési határozat kell.
Az indok, hogy amennyiben a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken – ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehető meg. Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-ig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendő az erről szóló döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem külön taggyűlést kell összehívni, még az év végét megelőzően.
A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elő ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a működés során ki milyen döntést hozhat és mely esetekben kell összehívni a taggyűlést – mondta Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere.
Amennyiben a taggyűlés hatáskörébe utalták az erről szóló döntést, akkor valóban kell a taggyűlési határozat, ám ha a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezető, akkor nem szükséges a taggyűlés összehívása.
A fejlesztési tartalék képzése a 9 százalékos tao mérték mellett is jelentős, adott évi tao alap csökkentő tétel lehet, hiszen az adózás előtti eredmény 50 százalékáig, maximum 500 millió forint összegben képezhető. Különösen fontos, hogy számviteli bizonylat támassza alá a könyvelést, ez a számviteli bizonylat pedig bármi lehet, ami megfelel a törvény előírásainak. Ilyen lehet például a vezető tisztségviselő döntését tartalmazó okirat is.
Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó előírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel, illetve hogy meddig kell azt felhasználni. Különben késedelmi kamattal növelten kell megfizetni az elmaradt adót.