Sokszor lehet hallani, hogy a részvényárfolyamok hajlamosak elszakadni a valóságtól, és akkor is meredek emelkedést képesek produkálni, ha az alapok ezt nem támasztják alá. A MarketWatch-on megjelent friss elemzés azonban éppen arra tesz kísérletet, hogy felvázolja, pontosan milyen háttér előtt örülhetnek a befektetők a mostani szárnyalásnak.
Az első szempont az USA eladósodottságának alakulása, mégpedig történelmi távlatban. Ha visszamegyünk az időben, az látszik, hogy az Egyesült Államokban kintlévő hitelek a GDP-arányában 130 és 170 százalék között mozgott a 19. század végén és a 20. század elején. Ez megugrott az 1920-as és 1930-as években, majd újra visszaesett. Aztán jöttek az 1980-as évek, amikor is az adósságráta 200 százalék fölé ugrott, és vissza se nézett.
A folyamatos adósságnövekedés eredményeként pedig 2009-re elérte a 350 százalékos szintet,
amiről érdemi elmozdulás napjainkig sem történt.
Noha a hitelezés az elmúlt évtizedekben igencsak jövedelmező üzlet volt, az elemzés szerint nehéz elképzelni, hogy az adósságráta emelkedése a végtelenségig kitartson. Következésképpen egyszer be kell következnie a fordulatnak, és az feltehetően nem lesz túlságosan élvezetes.
Van a befektetőknek egy csoportja, amely tudatosan szembemegy a tömeggel, mivel stratégiájuk arra épül, hogy a piaci tömeg általában téved. Az elemzés azonban azt hangsúlyozza, hogy nemcsak azt érdemes figyelni, hogy ez a tömeg mit mond, hanem azt is, hogy mit tesz.
Jó példa erre a befektetői portfóliók készpénzaránya. A Merril Lynch ügyfeleinek készpénze 2005-től napjainkig ugyanis átlagosan 13 százalékos arányt foglal el az eszközkosárban. A mintázatból az olvasható ki, hogy 2007-ben, amikor a részvények csúcsokra értek, a készpénzarány az átlag alatt volt.
Ahogy azonban beütött a válság, és a részvények zuhanni kezdtek, a készpénzarány radikális emelkedésnek indult.
Következésképpen az látszik, hogy amikor a befektetőknek a legjobb lett volna eladniuk a részvényeket, akkor vásároltak, amikor pedig a vásárolni kellett volna a készpénzarány rovására, akkor inkább eladtak. Manapság pedig, a fentiek alapján nem meglepő módon,
a Merrill Lynch ügyfeleinek készpénz-allokációja még a 2007-es szintnél is alacsonyabb.
Ez egyébként a fentiek alapján érthető, mivel a kamatok is alacsonyabbak, mint akkor voltak.
Bár a világ nagy jegybankjai az elmúlt évtizedet azzal töltötték, hogy a befektetőket áttereljék a készpénztől a kockázatosabb eszközökhöz, az elemzés szerint ezzel azt is sikerült elérni, hogy az óvatosság minden maradék nyomát eltörölték a piacokról. Ennek pedig nem biztos, hogy végül kedvező kifutása lesz.
A következő „abszurditás" az elemzés szerint szinte már túlságosan nyilvánvaló, a befektetők mégsem szentelnek neki elég figyelmet. Ez az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mérlegének, illetve az S&P 500 indexnek az összefüggése.
A számok ugyanis teljesen egyértelműen mutatják, hogy amíg a Fed az eszközvásárlással lendületesen duzzasztotta a mérlegét, az S&P 500 mutató látványos emelkedést produkált. Ahogy a Fed elkezdett kivonulni, ez a lendület némileg alábbhagyott, noha az erősödés folytatódott. A jegybank azonban a tervek szerint hamarosan el fogja kezdeni meredeken csökkenteni a mérlegét, ami akár vészjósló is lehet. Az elemzés azonban figyelmeztet, a korreláció még nem jelent teljesen bizonyos ok-okozati összefüggést.
Mindazonáltal ha ez a korreláció a jövőben is fennáll, akkor
az S&P 500 részvényindex akár 50 százalékot is eshet a következő néhány évben
– írja az elemzés.
Ezzel együtt a volatilitás is problémát okozhat a következő időszakban. A részvénypiaci kilengések ugyanis rekord alacsony szinteken mozognak, de eközben a befektetők igyekeznek fedezni magukat az esetlegesen megugró volatilitás ellen. A kérdés viszont az, hogy ez a fedezék mennyire lesz hatékony, ha egyszer beindul a nagy hullámvasút.
Mindemellett a másik potenciális veszélyforrást a magas hozamú kötvények jelenthetik. Az elemzés szerint
erről a területről érkezhet a következő likviditási válság.
A kockázatvállaló és hozamvadász hangulatban ugyanis sokan beszállnak a magas hozamú adósságokba, mivel igen bőséges likviditás áll rendelkezésre. Azonban amikor a könnyű pénz időszaka véget ér, ez a terület rendkívül kockázatos lehet.