A magán- és az állami szektor együttműködése jelenti az űrkutatás jövőjét – idézi a CNBC Dava Newmant, a NASA egykori ügyvezető helyettesét, aki Donald Trump hivatalba lépése előtt mondott le a posztjáról. Meglátása szerint ez már egy új NASA korszaka.
Összesen
22 olyan amerikai vállalat van, amely szerződést köthetett a hivatallal,
a legkülönbözőbb területeken. A Boeing és az Elon Muskhoz kötődő SpaceX viheti majd például a NASA űrhajósait a nemzetközi űrállomásokra, míg az Orbital ATK, a Sierra Nevada, valamint szintén a SpaceX szállítja a NASA rakományát az űrállomásokra – mondta Newman, aki jelenleg az MIT Apollo programjának elnöke.
A NASA egyébként igen sajátos működési struktúrával bír. Noha kormányzati szervnek minősül, úgy kap állami támogatást, hogy mindeközben fenntartja a függetlenségét is.
Az USA ráadásul nincs egyedül azzal, hogy magáncégeket von be az űrkutatási programjaiba. Tavaly például India hívott meg magánvállalatokat egy teljes űrhajó megépítéséhez, ahogy Narendra Modi miniszterelnök a helyi hírek szerint kinyitja az ország műholdakhoz kötődő feldolgozóiparát.
Mindeközben az Egyesült Államokban
a NASA egyik kiemelt célja, hogy a 2030-as évekig embert küldjön a Marsra,
amihez már meg is kezdték a munkálatokat. A Mars azért is kiemelten fontos a NASA számára, mert egy 2012-ben a bolygóra küldött robot rover (marsautó) segített megerősíteni a bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy egykor víz folyt a vörös bolygón. Ez pedig arra utal, hogy több milliárd évvel ezelőtt akár patakok vagy tavak is lehettek a Marson. A NASA 2020-ban tervez felküldeni egy újabb rovert.
Mindazonáltal
nagy kérdés, hogy miként alakul majd az amerikai űrkutatás jövője Donald Trump elnöksége alatt,
aki a kampánya során csak igen keveset beszélt az űrről. Egyes stratégák úgy gondolják, fellendülhetnek Holdra tervezett ingatlanfejlesztési projektek, melyekkel kapcsolatban Newman megjegyezte, igen izgalmasak lesznek a következő évtizedben.