Az élelmiszeripar – évtizedes hagyományok alapján – Magyarország egyik legfontosabb stratégiai ágazata, aminek eredményességét elsősorban a mezőgazdaság adott évi teljesítménye határoz meg. Az elsősorban uniós alapok segítségével – csak 2017-ben 2,4 milliárd euró mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap volt elérhető – erősen támogatott szektor számára jelenleg a finanszírozási kérdésekben nincs probléma.
A bankok kedvező hiteleket tudnak nyújtani a piaci szereplőknek, és amíg a jegybanki alapkamat nem változik jelentősen, addig ez így is maradhat. Ugyanakkor, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus kifutására, 2020-ra egyre inkább fel kellene készülniük a szereplőknek, ez azonban egyelőre nem minden ágazatban tapasztalható.
Pozitív fejlemény volt 2017-ben egyes élelmiszercsoportok áfa-csökkentése, mely élénkítette a keresletet, és olyan komoly beruházásokat is bejelentettek, mint például a magyar tulajdonú Kall Ingredients 145 millió eurós tiszapüspöki üzemének felépítése, vagy a Coca-Cola Magyarország Kft. új, 6,5 millió eurós logisztikai bővítése, melynek köszönhetően Magyarország legnagyobb élelmiszeripari-raktára jön létre.
A legnagyobb problémát – természetesen a kiszámíthatatlan időjárási tényezők mellett – az évről évre felbukkanó madárinfluenza jelenti, melynek köszönhetően az év első 8 hónapjában export-embargó volt érvényben az érintett magyar termékekre. Amennyiben 2018-ban esetleg újabb járványok jelennek meg, a sertéspestis, a madárinfluenza, vagy bármely más, a húsfeldolgozást érintő területen, komoly probléma lehet a teljes szektor eredményével is.
A kiskereskedelmi forgalom növekedésének trendje Magyarországon már több mint négy éve tart, 2017-ben akár a 4,5 százalékos javulás sem elérhetetlen, ezzel több mint duplája is lehet az uniós átlagnak. Mindez köszönhető elsősorban a reálbérek 2017-es jelentős növekedésének, ami a háztartások vásárlóerejét szignifikánsan meg tudta emelni.
A lakossági hitelfelvétel is lendületet kapott 2017-ben, ami várhatóan 2018-ban is folytatódhat, hacsak nem következik be jelentős jegybanki kamatemelés.
További jó hír a szektor számára, hogy az e-kereskedelem területén is közelebb kerülünk a legfejlettebb országok szintjéhez.
A piaci szereplőknek azonban itt is szembe kell nézniük az egyre komolyabb munkaerőhiánnyal, illetve a garantált minimálbér emeléséből – mely nagyságrendileg 13 ezer munkavállalót érintett a kiskereskedelmi szektorban – következő többletkiadásokkal.
2017-ben többek között a CBA egyik franchise partneréhez tartozó 80 üzlet bezárása, vagy az év végén, több, jelentős kiskereskedelmi szereplőt érintő, csődközeli helyzetről szóló negatív hírek okoztak fejtörést a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban. 2018-ban az újabb nehézkes bértárgyalások és az esetleges sztrájkok jelenthetik a legnagyobb problémát, de a fogyasztói szokások átalakulása, a tervezett vásárlások esetleges visszafogása-elhalasztása is bajba sodorhatja azokat a cégeket, amelyek a 2017-es növekedést akarták meglovagolni jövőre is.