Az amerikai dollár tavaly elég rossz teljesítményt produkált, aminek eredményeként 2003 óta leggyengébb évet zárta. A háttérben pedig egyebek mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed háromszor emelt kamatot, az USA adóreformja arra ösztönzi a cégeket, hogy hazavigyék a dollárban parkoltatott külföldi készpénzállományaikat, miközben az amerikai gazdaság és a részvénypiac is igen erősen teljesített – írja a CNBC elemzése.
A zöldhasú gyengülésének egyik legfontosabb oka viszont az volt, hogy
A Fed immár nem az egyetlen olyan nagy jegybank, amely szigorított.
A 2017-es év volt egy évtizede az első, amikor Bank of England kamatot emelt, de még az Európai Központi Bank is elkezdte visszafogni az élénkítését.
Ráadásul a kötvénypiac jelenleg csak két kamatemelést áraz erre az évre a Fedtől, míg a jegybank saját prognózisa szerint három szigorítás várható. A Fed döntéshozó biztosságának összetétele egyébként változóban van, vagyis a kilátások egyelőre még nehezen jósolhatók biztosra.
A dollár mellett a másik nagy kérdést az jelenti, hogy mikor ütnek be a geopolitikai kockázatok egy olyan piaci környezetben, melyet hosszú évek óta az alacsony volatilitás, azaz a kilengések hiánya jellemez.
A 2018-as év ugyanis tartogat néhány potenciális politikai feszültséget. Németországnak még mindig nincsen kormánya, az olasz közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy egyik párt sem tud majd abszolút többséget szerezni a választásokon, miközben a brexittel kapcsolatos tárgyalások a jelenlegi fázisban úgy állnak, hogy nem lehet tudni, pontosan milyen kereskedelmi megállapodás születik majd a felek között.
A brit bizonytalanságokat pedig csak tovább növeli, hogy a jegybank és az ország statisztikai hivatala egyaránt lefelé módosította a növekedési kilátásait.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban Donald Trump kipipálhatja a listájáról az adóreformot, azonban szembe kell néznie a félidei választásokkal, amelyen új erőre kaphat a Demokrata Párt. Nem mellékesen pedig továbbra is jelentős kockázatokat tartogat az USA és Észak-Korea feszült viszonya.
Végül maradt néhány fontos piaci kérdés is 2018-ra. Vajon az úgynevezett FAANG (Facebook, Apple, Amazon, Netflix és a Google mögött álló Alphabet) papírok képesek lesznek megismételni a tavaly produkált 50 százalék fölötti árfolyam-emelkedést? Vajon véget ért már az Amazon térhódítása (az elemzés szerint valószínűleg nem)?
Ezzel együtt vajon milyen értékeltség mellett lép piacra a szaúdi olajóriás Saudi Aramco, ha egyáltalán valósággá válik a kezdeti nyilvános kibocsátás (IPO)? Végezetül az sem lesz mellékes, hogy a kriptovaluták csatájában vajon melyik szereplő nyeri meg a versenyt. Úgy tűnik tehát, a befektetők idén sem maradnak izgalmak nélkül.