Az NMHH a Cegléden megépült hírközlési – internetes, kábeltelevíziós, telefonos – hálózat jogsértő használatbavétele miatt állapította meg a jogsértést.
A UPC két évvel ezelőtt, 2015. szeptember 2-án – az újonnan épülő hálózata teljes elkészültét meg sem várva, a kivitelezés 27. napján – annak ellenére kezdte meg a szolgáltatás nyújtását. Ezt követően, úgy folytatta több mint két éven keresztül, hogy nem tette meg az ehhez szükséges bejelentést.
A szolgáltató bejelentési kötelezettségének csak a hatóság felszólítására tett eleget.
A bejelentés hiányosságait olyan késedelmesen pótolta, hogy azt az NMHH csak 2017. szeptember 28-án vehette nyilvántartásba. Mivel a UPC hatósági jóváhagyás nélkül kezdte meg szolgáltatását, az NMHH nem győződhetett meg arról, hogy a hálózat műszakilag az előírásoknak megfelelő, kivitelezése jogilag elégséges volt-e.
A hatóság álláspontja szerint,
a szolgáltató magatartása ezáltal alkalmas volt arra, hogy új ügyfeleket szerezzen és kössön magához akár hűségidővel, úgy, hogy a piaci versenytársakkal szemben számottevő és jogosulatlan előnyhöz jutott,
miközben az előfizetők érdekei sérültek.
Az NMHH a bírság mértékének meghatározásánál szem előtt tartotta, hogy a szolgáltató a jogsértéssel elhúzódó időszak alatt a bírsággal azonos nagyságrendű, jelentős vagyoni előnyre tett szert.Ezzel megbontotta a piaci szereplők közötti esélyegyenlőséget, illetve veszélyeztette az előfizetők érdekeit.
A hatóság célja, hogy a szolgáltatónak ne érje meg, hogy tudatosan eltérjen a vonatkozó hírközlési jogszabályok egyértelmű rendelkezéseitől
– és más piaci szereplők is tartsák magukat a jogszerű és etikus üzleti magatartáshoz.
Ugyanakkor cél az is, hogy a bírság mértéke ne lehetetlenítse el a megbírságolt cég üzleti tevékenységét, de a hatóságnak egy esetleges újabb jogsértéskor legyen lehetősége az összeg emelésére a felügyeleti tevékenységében alkalmazott fokozatosság és arányosság elve alapján.
A UPC-nek a jogszerű eljárásra számos lehetősége lett volna. A jogszabályi előírásokra az NMHH időben, külön is felhívta a szolgáltató figyelmét. A cég élhetett volna például olyan megoldással is, hogy szakaszokra bontva jelentse be az építést – annak megfelelően, ahogyan a szolgáltatás megkezdésének ütemezését tervezte.
A hatóság mostani döntésével is nyomatékosítja, hogy egy új építésű hálózaton a szolgáltatás nyújtását csak az után szabad megkezdeni, hogy arra az NMHH a használatbavételi engedélyt megadta vagy az utólagos bejelentést nyilvántartásba vette.
Az NMHH határozata még nem jogerős: a UPC-nek a december 28-i közléstől számított 15 napon belül van lehetősége a fellebbezésre.
A szolgáltató jogsértő magatartása nem az első eset, hiszen a UPC Jászberényben szintén jogosulatlanul megkezdett elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtása (kábeltévé-szolgáltatás) miatti 30 millió forintos bírsága 2017. április 7-én hozott bírósági ítélettel emelkedett jogerőre. Ezt a mostani döntésnél a hatóság súlyosbító körülményként vette figyelembe.