Ukrajna az elmúlt két évben felfüggesztette földgázvásárlását Oroszországtól, ezzel egyidejűleg pedig lépéseket tett arra, hogy megtalálja a módját az 1986-os katasztrófa mai napig lényegében lakatlan helyszínének hasznosítására. Ennek egyik első, látványos eredménye, a most elkészült napelemfarm – számol be arról az AFP.
Az általánosan ismert 1986-os események következtében, a hatóságok több százezer embert evakuáltak a környékről, amely az emberek számára állandó berendezkedésre és mezőgazdasági termelésre nagyjából még 24 ezer évig alkalmatlan lesz. Ettől függetlenül, egyes reaktorok a katasztrófa után is tovább működtek, az utolsó közülük csak 2000-ben állt le.
A terület nyilvánvalóan nem alkalmas mezőgazdasági termelésre, de alkalmas innovatív és tudományos projektek megvalósítására
– nyilatkozta Ostap Semerak, ukrán környezetvédelmi miniszter, aki az egyik legnagyobb támogatója volt a csernobili napelemek telepítésének.
A beruházás azért jöhetett létre, mert a nemzetközi közösség összefogásával megépített új kupola az első eredmények szerint képes arra, hogy a sugárzást a föld alatt, a reaktorban tartsa.
A régi, sérült betonszerkezet fölé emelt védőeszköznek köszönhetően, a növényzet közelében mért sugárzási értékek a korábbi tizedére csökkentek.
Ennek ellenére továbbra is óvintézkedésekre van szükség. A farm kivitelezése során például nem végezhettek komolyabb földmunkákat vagy fúrásokat, a paneleket pedig beton aljzatra rögzítették, és nem közvetlenül a talajba.
Az ukrán hatóságok mintegy 2500 hektáros (25 négyzetkilométer) nagyságú területet ajánlottak fel a csernobili napfarmok létesítésre. Közel 60 cég – köztük amerikai, kínai, dán és francia vállalatok – jelezték érdeklődésüket a lehetőségek iránt.
Ez annak is volt köszönhető, hogy
a földterületet az ukrán állam az egyébként szokásos piaci ár alatt kínálta,
az ott termelt villamos energiáért viszont hajlandó volt jóval nagyobb összeget fizetni,
mintegy másfélszeresét az európai átlagárnak.
Ugyanakkor a potenciális befektetők egy részét még mindig aggasztja a dolgozók biztonságának kérdése. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely más országoknak szívesen ad pénzt napenergiára, nem kívánt részt venni a projektekben, és kölcsönt sem nyújt Ukrajnának csernobili fejlesztéseihez.
Az első napelemfarmot végül egy ukrán-német vegyesvállalat, a Solar Chernobyl építette meg. Az 1 megawattos termelő közel 4000 darab, fotovoltatikus panelt tartalmaz. Két futballpálya nagyságú területet foglal el, és a vállalat szerint, a beruházás hét év alatt megtérülhet.
Elegendő energiát ad arra, hogy egy közepes méretű falut ellássunk azzal
– mondta Yevgen Varyagin, a vállalat vezetője. Ez nagyjából 2000 háztartást jelent.
A beruházás 1 millió eurós, azaz mintegy 300 millió forintos költséget jelent.
A kivitelezők szerint, a napelemfarm készen áll arra, hogy megkezdje termelését a hálózatra, erre várhatóan legfeljebb néhány héten belül sor kerül. Az egységek bekapcsolásával, egyből százszorosára ugrik a régió napenergia-kapacitása.