A világ egyre több pontján ismerik fel, hogy a kiapadó kőolajkészletek és a környezetszennyezés miatt a hagyományos hajtású járművek a múltat képviselik. Persze az átállás elektromos járművekre nem megy végbe egyik napról a másikra, de van egy hely, amely példát mutat a világ nagyvárosainak.
A kínai Sencsen megoldotta, hogy a város utcáin közlekedő összes busz elektromos legyen.
Ezt még december 27-én jelentette be a városi közlekedési vállalat vezetője, amely számszerűsítette, hogy összesen 16 359 elektromos buszból áll a város teljes járműparkja.
Hogy mekkora számról beszélünk, azt jól szemlélteti a Quartz cikke, amely összeszedte Észak-Amerika öt legnagyobb városának teljes buszparkját (elektromos+hagyományos), és rájött, hogy összesen nincs ennyi busz ezekben a metropoliszokban, mint Sencsenben.
Sencsen összesen 510 nagyobb töltőközpontot állított fel, valamint 8 ezer kisebb töltőállomást – írja egy kínai forrás.
Egy buszt 2 óra alatt lehet teljesen feltölteni, és egy központ összesen 300 buszt tud naponta kiszolgálni.
Az elektromos buszok 72,9 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a dízelek, így a szén-dioxid-kibocsátást 1,35 millió tonnával lehet csökkenteni évente.
Kína aranybányája
Sencsen 1979-ig egy aprócska falu volt, azonban városi rangot kapott, majd az akkori állami vezetés az egyik első különleges gazdasági zónának minősítette. Az elképzelés lényege az volt, hogy az ország - saját területén - így gyűjtsön tapasztalatot a kapitalista piacon, de úgy, hogy közben megőrizze a kínai szocializmus vívmányait. Nemsokára ipartelepek nőttek ki a földből, és megindult a kereskedelem a szomszédos – akkor még brit gyarmati státuszban lévő – Hongkonggal.Ráadásul a kínai város itt nem áll meg, a következő lépésben az összes taxit elektromosra cserélik. A 17 ezer taxi 63 százaléka már most is elektromos egyébként.
Az erre kijelölt céldátum 2020.
Mint ismert, Kína komolyan ráfeküdt az elektromos piacra, és szeretnének a világ vezető hatalma lenni ezen a téren. Sencsent ennek a projektnek a keretén belül választották ki még 2009-ben, amely egyfajta tesztvárosként üzemel az országos bevezetés előtt.
Az elektromos buszokat a kínai BYD vállalat gyártja a városnak, amely a teljes kínai e-busz piac 20 százalékáért felel. A cég komoly terjeszkedésbe kezdett, bár Ázsián kívül közel sem halad olyan ütemben, mint Kínában.
A magyar szál
Érdekesség, hogy a BYD áprilisban nyitotta meg komáromi buszgyárát, amely a vállalat első kontinentális európai buszgyára (Londonban van még egy). A magyar üzemben a teljes kapacitás elérésekor évi 400 járművet gyártanak, és 300 embernek adnak munkát.
Az első magyar-kínai elektromos busz 2017 októberében készült el, a teljes beruházás értéke 6,2 milliárd forint volt.
Los Angeles 85 darab BYD elektromos buszt akar forgalomba állítani a következő öt évben, míg Seattle 120 elektromos buszt vesz a következő három évben. A dél-kaliforniai Foothill Transit 2030-ra kíván átállni teljesen elektromos buszokra.
A londoni fekete taxik is kínai kézben van, a tervek szerint idővel azok is elektromos hajtásúak lesznek.
A kínai elektromos autógyártással az Origo többször is foglalkozott. Kína nemcsak gazdasági hasznot remél az iparágtól, hanem a környezetszennyezés visszaszorítása miatt is égető a probléma.
Emiatt hatalmas állami pénzek áramlanak a szektorba,
Peking legfőbb célja, hogy az ország útjain 2025-ra már 7 millió ilyen autó legyen.
A Goldman Sachs szerint 2030-ra már Kína állítja elő a világ elektromos autóinak 60 százalékát, mert a legfontosabb szabványok az ő kezükben vannak.
Becslések szerint Kína Üzbegisztán GDP-jének megfelelő összeget költ 2015 és 2020 között a szektorra, összesen 60,7 milliárd dollárt.
Szintén írtunk arról, hogy Kína bemutatta a saját Tesláját, és megindította a Nio ES8 modell tömeggyártását.
A kínai elektromos autó a Tesla Model X árának feléért lesz kapható, 67 ezer dollárba (17,3 millió forintba) fog kerülni.