A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. Az elemzők többsége szerint idén marad a 0,9 százalékos alapkamat és a laza kondíciók.
Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.
A kiadott közleménye szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható, valamint a monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását.
A tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének ne csak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, hogy a monetáris kondíciók szigorításá a jövő év elejéig nem valószínű, akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonása következhet, majd az alapkamat lassú, fokozatos emelése legfeljebb 2020 elejétől.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy a nemzetközi fejlemények és az infláció gyorsulása miatt a mostaninál semlegesebb monetáris feltételek jöhetnek a magyar piacon.
Szerinte azonban a jegybank már az idén lépéseket tehet a kevésbé laza feltételek irányába, de ez nem kamatemelést jelent majd, hanem a nem konvencionális eszközök visszafogását.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint sem változik idén a jegybanki alapkamat, és a bankközi kamatok sem (a 3 hónapos BUBOR kamata jelenleg 0,02 százalékon áll). 2019 második félévében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése, ami nagyban függ a magyar és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájától is.