Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kimaradhat Pakisztán az afgán áruforgalmazásból, és ezáltal gazdasága további kieső bevételt kell, hogy elszenvedjen – írja az Asia Times. Az eddigi megszokott pakisztáni Karacsi és Gwadar kikötője helyett hamarosan az iráni Chabaharba és Bandar Abbasba fognak érkezni az afgán áruk.
Tavaly november közepe, az afgán fél bejelentése óta tudható, az ország szeretné megszüntetni azt a függő viszonyt, ami a tengeri áruforgalmazásban Pakisztánhoz köti. Karacsi kikötőjéből indult tengeri útjára eddig az afgán exportáruk zöme, éves viszonylatban nagyjából 5 milliárd amerikai dollár értékű forgalmat generálva. Ez azonban körülbelül két hónap múlva megváltozhat. Akkor ugyanis Afganisztán tengeri áruforgalmának mintegy 80 százalékát a Chabahar-i kikötőbe irányítja, ezzel pedig Pakisztánt fontos kereskedelmi díjaktól fosztja meg.
Úgy tűnik, mindez hosszútávú stratégiába illeszkedik az afgánok részéről.
A két kikötő között a távolság ugyan légvonalban jelentős, de az afgán közúti szállítás szempontjából és annak irányából nézve, ez nem jelent lényeges különbséget.
Fontos szempont az is, hogy Chabahart India, Irán és Afganisztán közösen fejleszti.
A kikötő Irán legközelebbi kijárata az óceánra, egyúttal a kiindulási pontja az új Nemzetközi Észak-Dél Szállítmányozási Folyosónak (INSTC).
Miközben a világgazdaság egyik legfontosabb fejleménye az új kínai Selyemút megépítése, a 2000-ben Szentpéterváron bejelentett INSTC is gőzerővel épül. Az Iránt, Indiát, Közép-Ázsia országait Oroszországon keresztül Európával összekötő, hajózási, vasúti és közutakat is magában foglaló kereskedelmi korridor célja, hogy jelentősen lecsökkentse az áruszállítási költségeket az érintett országok számára. 2018 elejére várható az is, hogy a megállapodást átalakítják úgy, hogy ahhoz a Perzsa-öböl államai is csatlakozhassanak.
Annak jelentőségét, hogy Afganisztán – nemes egyszerűséggel – hátat fordít a Pakisztánnal régóta meglévő együttműködésnek, úgy lehet jobban felmérni, ha a pakisztáni gazdaság tágabb összefüggéseiben jelenik meg ez a lépés.
Az ország gazdasági kilátásai pedig jelenleg nem túl rózsásak.
Pakisztánnak ugyanis égető szüksége van értékes devizára, hogy egyensúlyban tartsa fizetési mérlegét. A lejáró tartozások miatt a devizatartalékok folyamatosan apadnak, amelyeken további érvágást jelent az, hogy tavaly mintegy 15 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet sikerült termelni a kínai-pakisztáni kereskedelmi folyosón (CPEC).
Itt ugyanis jelentős mértékben megugrott az árubehozatal, ami Pakisztán számára kedvezőtlenül alakította az egyenleget.
De megzuhant az afgán-amerikai kereskedelem is, nem utolsó sorban a két ország közötti feszültség növekedésének és a helyi fegyveres konfliktusok újbóli felerősödésének köszönhetően. 2016-ban az afgán-amerikai kereskedelem volumene még 2,5 milliárd dollár körül volt. Ez most 500 millió dollárra apadt. Nem csoda, hogy Pakisztán aggódva figyeli, hogy az újra katonai erőfölényére támaszkodó USA és a tálibok, valamint más helyi csoportosulások, kiháborúzzák az állami bevételek sorából a csökkenő afgán áruforgalomhoz kapcsolódó díjbevételeket is.
A két ország vezetőinek nem szabad összekeverniük a politikát és a kereskedelmet. A politikai és regionális vitáknak nem eshetnek áldozatul a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok
– mondja Zia Ul Sarhadi, aki a Pakisztán-Afgán Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója.
Pakisztánt mostanában az ág is húzza. 2018 júniusában 6 milliárd dollár értékű külföldi adósságot kell visszafizetnie, az Egyesült Államok pedig a katonai célú támogatások befagyasztása mellett döntött. Az előzetes vélekedések szerint pedig az afgánok kikötőváltása csak mélyíthet a fenyegető gazdasági válságon.
