A bitcoin és a kriptovaluták népszerűsége több helyen is tetten érhető. A videókártya-gyártók nem tudják tartani a lépést a kereslettel, mások csodás gazdagságukkal hencegnek. Azonban sokan nem csak vásárolják a digitális pénzt, hanem bányásszák is.
Mivel ez rendkívül energiaigényes folyamat, ezért egész országok energiafogyasztására van hatással. Erre tökéletes példa Izland, ahol vélhetően
2018-ban több villamos energia megy el virtuális érmék bányászására, mint lakossági felhasználásra.
A szigetországban egyre többen bányásznak bitcoint, annyian, hogy az energiaszolgáltatók már attól tartanak, hogy nem tudják kielégíteni a bányászvállalatok energiaigényét.
A bitcoinbányászathoz azért kell sok energia, mert úgy lehet kinyerni az érmét, ha a számítógépek bonyolult számításokat végeznek el.
Johann Snorri Sigurbergsson, az egyik izlandi energiavállalat, a HR Orka vezetője szerint
jelenleg 840 gigawattórányi elektromos áramot fogyasztanak a kriptobányászok,
míg a háztartások éves áramigénye 700 gigawattóra.
Jogosan felmerül a kérdés, hogy miért Izland az ideális helyszín a kriptovaluta kitermeléshez? A Business Insider szerint a hideg időjárás, az olcsó villamos energia és a szupergyors internet mind fontos indok a külföldieknek, hogy itt bányásszanak.
Az említett feltételek közül a hideg időjárás az egyik legfontosabb,
hiszen a gépek futtatása mellett éppen azok hűtése zabálja fel a legtöbb áramot.
Mivel a helyzet hosszú távon nem tűnik tarthatónak, ezért az izlandi kormány azon dolgozik, hogy valamilyen módon adót vessen ki a kriptobányász-vállalatokra. Ennek oka nagyon egyszerű, hiszen az izlandi Pirate párt szerint normál körülmények között azok a cégek, amelyek értéket teremtenek Izlandon, azoknak adózniuk is kell a kormánynak.