Tavaly nyár óta exportálhatnak a finn vállalatok Kínába sertéshúst. Az ország igen szigorú állategészségügyi előírásokat támaszt az importra vonatkozóan, de úgy tűnik, a finnek nem csak megütik az elvárásokat, hanem keresetté is tették Kínában a skandináv disznóhúst – írja a Chinadaily.
A finn húsgyártó, a Finnország nyugati térségeiben működő Atria, nyár óta küldheti szállítmányait Kínába, miután a fogadó fél meggyőződött arról, hogy a vállalat képes teljesíteni az igen szigorú elvárásokat. Nemcsak egészségügyi szempontból teszi magasra a mércét Kína, hanem
a nyershús előkészítésével kapcsolatban is más igényekkel lépnek fel, mint az európai fogyasztók.
Az Atria-nál elmondták, nagyon odafigyelnek arra, hogy megértsék az eltérő kulturális háttérből fakadó elvárásokat arra vonatkozóan, hogyan készítsék elő a húst az ottani konyhai felhasználásra. A cég Seinajoki településen működő üzemében új feldolgozó egységeket állított be, amellyel egyedi igényeket is képesek kielégíteni. Ezen túlmenően,
közel 300 vágóhídi és más munkatársnak tartottak felkészítést, kifejezetten a kínai fél támasztotta igények megismertetésére a húsáru kezelésével kapcsolatban.
A cégnél úgy vélik, sikerük titka, hogy a kínaiak úgy látják, a finn vállalat garantálja a minőségi kritériumok teljesülését. Ennek érdekében, az Atria azt is vállalja, hogy sertéshús útját egészen a termelői farmtól a Kínába való szállításig bezárólag végigköveti.
A vállalat exportja 8 hónapban 3000 tonna sertéshús volt, amely az első 12 hónap végére várhatóan eléri az 5000 tonnát.
Ez ugyan nagyságrendekkel kisebb, mint a teljes kínai import, ám a várakozások szerint, a mennyiség a jövőben dinamikusan növekedhet.
A várakozások szerint egy másik nagy finn gyártó, a HKScan lehet a következő, mely beléphet a hatalmas kínai piacra.
Ahogy az Origo korábban megírta, 2016-tól két nagy magyar cég, a Pick Szeged és a Pápai Hús is megkapta a hatósági engedélyt Kínától a szállítások megkezdésére. A 2014-es, Oroszországot sújó embargó a teljes uniós sertéságazatot visszavetette, mivel a hatalmas ország az uniós sertésexport 25 százalékát vette fel egymaga.
A kínai kereslet nem csak a finn élelmiszeripar teljesítményén lendített, de nagyon sokat számít az ottani gazdálkodóknak, állattartóknak is. A 2014-es, Oroszország elleni EU-szankciók miatt megszakadt az oda irányuló export, ez a körülmény pedig
jelentősen lenyomta a belföldi sertéshús-árakat is, nagyjából 20 százalékkal.
Van olyan gazdálkodó, aki arról panaszkodott, az elmúlt három évet csak nagy nehézségek árán tudta nullszaldósra kihozni, vagyis profitot egyáltalán nem tudott realizálni munkájából.
A kínai lehetőségnek ezért jellemzően örülnek a finn farmerek. Az országban mintegy 1000 sertéstelep működik, ebből az Atria 300 telephellyel együtt is működik. Nem csak felvásárlásról van szó, hanem arról is, hogy segítsék a gazdálkodókat a sertéstartás körülményeit a szigorú elvárásokhoz igazítani. Az egyik finn nagygazda, aki mintegy 1500 állatot tart, elmondta: nagyon bízik a kínai fogyasztók elégedettségében, mivel állatait tiszta, kedvező környezeti feltételek között neveli, odafigyelve a higiéniai szabályokra és a jószágok takarmányozására.