Mi lesz a főnökökkel?

Míg a dolgozók munkahelyi megtartásához néha pár gyors változtatás is elég, addig a hosszú távú elköteleződésük már komolyabb befektetést igényel a munkáltató részéről. Ám ezt mindig a munkatársakkal kapcsolatban vetjük fel. De ki figyel a főnökökre?

A vezető fejlesztésére már kevesebben gondolnak - írja Komócsin Laura business coach a Hrportál.hu hasábjain.

Csocsóasztal, gyümölcsnap, laktóz/glutén érzékenyeknek külön étkezési lehetőség, parkoló, babzsák és még sok minden más alkotja a munkáltatók eszköztárát, ha a dolgozók megtartásáról van szó. Ezekkel el lehet kérkedni a Facebookon, Instagramon, hogy itt bezzeg mennyire figyelnek a dolgozókra és milyen kielégítő a munkahelyi környezet.

De mi van akkor, ha a főnök közben nem illik bele ebbe a környezetbe?

Mert ugyan ő is babzsákon ül, és tényleg a legmodernebb laptop van a kezében, de egész nap csak ordibál? Nem lenne jobb egy kedves főnök, esetleg egy régebbi laptoppal, főnöki fotelben, cserébe megértő lenne, empatikus, partner, együttműködő, támogató és még ki tudja, milyen, amilyen csak a munkatársaknak kell?

Komócsin Laura arra a következtetésre jut írásában, hogy egy sokkal lassúbb folyamat, ha a vezetőt fejlesztjük azzal, hogy legyen emberközpontúbbk. Ehhez ráadásul nem jó, ha sok beosztottja van a főnöknek, hiszen így sokba kerül több főnököt megfizetni, hogy fejenként kevesebb munkatárs jusson egy vezetőre.

Hosszabb távon mégis kifizetődőbb, ha egy főnökre kevesebb, mondjuk 10 beosztott jut,

mert így mindenkire tud figyelni, van ideje az emberekre, el tud beszélgetni velük, személyesen nyomon tudja követni a fejlődésüket, megismerheti a körülményeiket.

Mit érnek a dolgozókra költött munkahelyi légkört javító intézkedések, ha elmennek a rossz főnök miatt? Forrás: Shutterstock

Ezt követheti egy olyan lépés, hogy ne csak a munkatársaknak, de magának a főnöknek is legyen egy coach-a, mert akkor ő is tudni fogja, hogy ez mi fán terem, és kihasználhatja ennek előnyeit.

Igen, ez tényleg pénzbe kerül, akár milliókba, és akár hosszú hónapokba, sőt egy évbe is, ám az eredeti cél, hogy csökkenjen a fluktuáció mondjuk 10 százalékra, így elérhető. És ekkor mondjuk 20 százalék helyett egy 10 százalékos fluktuáció éppen hogy azt fogja jelenteni, hogy

nem kell betanítani még egy embert, mert nem ment el az eredeti munkavállaló máshová dolgozni,

mondjuk épp a rossz főnök, a kiégettség vagy a dögunalom, illetve a kihívások hiánya miatt.

És ekkor megtérülnek a látszólag kidobott pénzek, főleg ha ez a 10 százalék még tovább is javítható.

Komócsin Laura a fent hivatkozott cikkben részletesebben is szól a témáról és számokkal is levezeti, hogy miért éri meg többet beruházni... a főnökre is!