Nessie még mindig jól pörgeti a skót gazdaságot

Monstres et creatures fantastiques, cryptozoologie : representation de Nessie, le monstre du Loch Ness en Ecosse - Dessin d'Alessandro Lonati, 2012 ©Alessandro Lonati/Leemage

A világ egyik legismertebb, leginkább dinoszauruszra emlékeztető paleo-szörnyetege a skóciai Loch Ness tavában éldegélő Nessie – lenne, ha létezne, noha ez utóbbira a mai napig semmiféle kézzelfogható bizonyíték nincs. Ellenben minden racionális belátás abba az irányba mutat, hogy a legendás tólakó létezése, nem más, mint: legenda. Nessie ehhez képest igen jól pörgeti a helyi gazdaságot, de bátrabb feltételezések szerint, valójában az UFO-kkal mérhető össze jelentősége: ha ugyanis felbukkan, akárcsak a csészealjak, „ő” is beleszól a Dow Jones indexbe.

A skóciai Inverness városának közelében, a Ness tóban lakik állítólag Nessie, azaz – a jetivel, a nagylábúval és néhány más társával együtt – a kriptozoológia vitatott tudományának egyik legnagyobb Grálja. A legenda eredete nagyjából 1500 évvel ezelőttre nyúlik vissza, de Nessie hatása az 1930-as évektől kezdődően, jól nyomon követhető a helyi társadalomban és gazdaságban is.

Nyugdíjas korú lényre épít a legenda

A Loch Ness-i szörny kultúrtörténetének vaskos és könnyen hozzáférhető irodalma van. A tó szörnyének legendája vélhetően az ókorból eredeztethető, első – megengedően fogalmazva – dokumentált, bár hitelességét illetően kétségbe vont észlelését 565-re datálják. A történet szerint, Szent Kolumba ekkor megmentett egy embert a vízi szörnytől. 1368-ban állítólag újra látták a tó titokzatos lakóját.

Fantáziarajz a tó szörnyegetéről Forrás: Origo

Nessie újkori karrierje 1933 áprilisában kezdődött, amikor is a hatalmas szörnyet egy házaspár az autójából észlelte a tónál.

Még ebből az évből több észlelést jelentettek, melyek mind médiaszenzációt keltettek. 1934-ben fénykép is készült a szörnyről. Erről utólag kiderült, hogy hamisítvány, akkoriban azonban meghozta a kedvet a „szemtanúknak” színes beszámolóikhoz, illetve a szörny levadászására - és, nota bene, megvédésére - jelentkezőknek is a tó és feltételezett lakója körüli nyüzsgéshez.

A szörny létezésének igazolására legalább annyi elméletet állítottak fel, mint később a cáfolatra, a megtalálására indított költséges expedíciókról már nem is beszélve.

A teóriák között igen hamar megjelent az a motívum, hogy vélhetően nem egyetlen – matuzsálemi korú – különleges lényről szólnak az észlelések, hanem az is lehet, hogy egy egész kriptoállat-család maradt fent a tó több mint 230 méteres mélységében. A még merészebb feltételezések szerint, a tavat felderítetlen alagút köti össze az óceánnal, és a vízi szörnyek valójában annak mélyén vészelték át az évszázadokat, a skóciai vízbe pedig csak alkalmanként térnek vissza.

1969-ben tengeralattáró bevetésével próbálták megtalálni Nessie-t. Forrás: Getty Images/This content is subject to copyright./Ian Tyas

A nem létező vízi szörny, aki összezavarja a tőzsdét

Egyes – természetesen komolyan nem vehető – feltételezések szerint, összefüggés lehet a titokzatos, paranormális, vagy egyszerűen csak meg nem magyarázott jelenségek és egészen más területek között. Így például az UFO-észlelések vagy Nessie feltűnése, hatással lehet a tőzsdeindexek és más gazdasági mutatók alakulására is.

Például az UFO-észlelések számának növekedése a Dow Jones konstans változásával jár együtt.

Egyes állítások szerint, a 2000-es év óta megfigyelhető, hogy ha a bejelentett UFO-észlelések száma 10 százaléknyi vagy annál nagyobb mértékben nő egy év alatt, a Dow Jones Industrial Average nagyjából 17 százalékot mozgott valamelyik irányba. Ha a csészealjak észlelésének növekedése ennél kisebb mértékű volt, a változás átlagosan csak 11 százalék volt. Ugyanezek a mutatók a Nasdaq esetében 36 százalék és 18 százalék körül alakultak.

De hogyan teljesített Nessie?

Az óriási(nak gondolt) tólakó hasonlóképpen befolyásolta felbukkanásaival a tőzsde mozgását, mint a földön kívüli civilizációk űrhajói. Ez a legmarkánsabban 1998-ban és 2000-ben látható, amikor is az észlelések száma mindkét évben kétszámjegyűre ugrott. A Dow változása ezekben az években 11 százalék volt, míg a Nasdaq 39 százalékos csapást kellett, hogy elszenvedjen.

Természetesen nincs szó tényleges korrelációról a jelenségek és a tőzsde értékének alakulása között.

A fent említett áltézisek nem többek, mint egyszerű véletlen egybeesései olyan körülményeknek, melyek nincsenek egymással összefüggésben.

Az állítólagos rejtélyes lakójáról híres tó tükre Forrás: hemis.fr/RIEGER Bertrand / hemis.fr/Rieger Bertrand

Ugyanakkor számos gazdasági szakértő, szociálpszichológus véli úgy, hogy csészealjak, nagylábúak, Nessie és más megmagyarázhatatlan jelenségek fölbukkanása nem más, mint társadalmi léptékű félelmek és szorongások sajátos manifesztációi. Az UFO-jelenségek száma például drasztikusan megugrott az 1950-es években, az USA és a Szovjetunió hidegháborús vetélkedésének első évtizedében. A globális félelmek, politikai aggodalmak hatásai pedig áttevődnek a gazdasági színtérre is, ilyen módon valóban hatást gyakorolnak annak teljesítményre. Az elhúzódó válságok idején, a megmagyarázhatatlan esetek és jelenségek számának növekedése a baj jelzése, annak sajátos, tömeglélektani szelepe.

A cikk folytatásában arról olvashat, mennyit jelent a skót gazdaságnak a Nessie-legenda, és hogy vélhetően kik a közvetlen felelősei a legenda életben tartásának. Lapozzon!