A számítások szerint, a légiközlekedés nem hogy csökkenteni tudná, hanem növelni fogja kőolaj iránti igényét 2050-ig – számol be arról az Oilprice. Így míg az elektromos autók terjedése a fosszilis hordozó háttérbe szorulását, a repülési kedv és az utasszám növekedése annak újbóli előtérbe kerülését eredményezi.
A légiközlekedés azért fog a jelenleginél is több üzemanyagot felhasználni, mert a várakozások szerint, egyre több ember, egyre többet fog repülni globális viszonylatban.
A szektor dinamikus növekedése mögött a globalizáció, illetve a turizmus erősödése áll.
Utóbbi ágazata minden előrejelzés szerint, a következő években biztosan és megszakítás nélkül gyarapodni fog.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) adatai szerint, a menetrendszerinti járatok 2017-ben 4,1 milliárd utast szállítottak. Ez az óriási szám 7,1 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest. A légi árufuvarozás volumene pedig kétszeresére nőtt 2016-hoz képest.
A várakozások szerint, a növekedési tendenciák beláthatóan közeli időn belül, nem is törnek meg.
Így arra lehet számítani, ha lesz elég pilóta a repülőgépekhez, úgy a polgári légiközlekedés mind nagyobb forgalmat fog bonyolítani.
Annak, hogy a légiközlekedés olajigénye jelentősen növekedni fog, a másik oka, hogy jelenleg nincs alternatívája a szénhidrogén-alapú üzemanyagoknak. Ahogy az Origo is írt arról, a sokáig komoly potenciálnak tekintett pálmafaolajjal szemben egyre nagyobbak az ellenérzések, az elektromos meghajtású repülők fejlesztése pedig egyelőre nem hozta el azt az áttörést, amire a nagyobb személyszállító gépek tömeges lecseréléshez szükség lenne.
Ezzel a két tényezővel magyarázható az, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint, 2017 és 2050 között, a polgári repülés üzemanyag-felhasználása brutális mértékben, 64 százalékkal emelkedik.
Az ügynökség adatai szerint, ugyanebben az időszakban a gépjárművek benzinfelhasználása 31 százalékkal csökken.
A jelentések arra is felhívják a figyelmet, hogy a légiközlekedés zöld fordulatát az is hátráltatja, hogy a repülőgép-hajtóművek fejlesztése és gyártása jóval drágább, mint a közúti járműveknél. Ezért – bár zajlanak e-repülőkkel kapcsolatos fejlesztések – a gyártók kétszer is meggondolják, áldoznak-e alternatív megoldások kutatására és fejlesztésére az egyébként bevált sugárhajtás mellett.