Interjú az emberrel, aki a magyar aranytartalékot kezeli

Az aranyra úgy kell tekintenünk, mint egy menedékeszközre, ami szélsőséges piaci vagy akár geopolitikai feszültségek esetén is képes fenntartani a bizalmat, gazdaságstratégiai eszközként egyfajta védvonalat biztosítva az adott ország gazdaságának – jelentette ki az Origónak adott interjújában Veres István, a Magyar Nemzeti Bank pénz és devizapiaci igazgatóságának vezetője. A jegybank igazgatója megerősítette: az aranytartalék hazahozataláról szóló döntéssel az MNB a nemzetközi trendekhez illeszkedett. Veres István elárulta a hírportálnak, szeretné, ha még több aranya lenne otthon.

Hol tárolják a három tonnányi aranytartalékot és biztonságosabb helyen van-e, mint eddig Londonban?

Az elmúlt napokban hoztuk haza, repülővel érkezett az aranytartalék Magyarországra. A repülőtérre való érkezés után a Magyar Nemzeti Bank a hazai rendvédelmi szervek együttműködésével szállította jelenlegi tárolási helyére.

Veres István, az MNB pénz és devizapiaci igazgatóságának vezetője. Forrás: MNB

Fizikai formában is hazánk területén van tehát az ország aranykészlete

egy speciálisan erre a célra kialakított, legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő tárolóban.

Megkerülhetetlen a kérdés, mekkora a költsége az itthoni tárolásnak? Nem jöttünk volna ki olcsóbban, ha Londonban marad?

Beavatnám az olvasókat egy kis szakmai kulisszatitokba: a fizikai aranypiaci terminológiában - allokált - aranytömbök külföldi tárolásának jelentős költségei is lehetnek, azonban eddig a jegybank úgynevezett nem allokált készlettel rendelkezett, hanem arany számlakövetelése volt, így ennek nem voltak tárolási költségei sem.

Az aranypiac egyik különlegessége, hogy csak ebben az utóbbi formában lehet az arannyal különböző pénzügyi műveleteket végezni a nemzetközi piacon.

A hazaszállított aranykészlet itthoni tárolásának nincsen érdemi többletköltsége, mert egy már létező, erre alkalmas biztonsági tárolóban helyeztük el.

Mi motiválta a jegybank döntését?

A döntés során figyelembe vettük azt, hogy milyen folyamatok zajlottak le az utóbbi években az aranypiacon, hogyan változott más jegybankok magatartása. A nagy jegybankoknál az arany mindig is egy tradicionális tartalékeszköz volt.

Azonban míg korábban, elsősorban az 1980-90-es években befektetési eszközként tekintettek az aranyra, addig ez később megváltozott, és

a 2008-2009-es pénzügyi válság után annak gazdaságstratégiai szerepe, bizalmat és biztonságot erősítő funkciói kerültek előtérbe.

Az MNB hazahozta Londonból az ország aranytartalékát. Forrás: MNB

Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen több országban a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom is megingott. Ezt kellett helyreállítani, és ebben a jegybankok oroszlánrészt vállaltak.

Az aranyra inkább úgy kell tekintenünk, mint egy menedékeszközre, ami szélsőséges piaci vagy akár geopolitikai feszültségek esetén is képes fenntartani a bizalmat,

gazdaságstratégiai eszközként egyfajta védvonalat biztosítva az adott ország gazdaságának. Az elmúlt években számos nagy nemzetközi jegybank döntött úgy, hogy – elsősorban bizalomerősítő és stratégiai szempontokat figyelembe véve - aranytartalékának egy részét hazaszállítja.

Ezek közé az országok közé tartozik például Németország, Ausztria vagy Hollandia.

Mi ezt a nemzetközi trendet követtük.

Mekkora volt a Magyar Nemzeti Bank aranytartaléka korábban? Mennyi van most?

A jegybank az 1924-es alapítása óta mindvégig tartott aranyat. A második világháborúig ennek a szintje folyamatosan emelkedett.

A szovjet megszállás előtt – 1945 januárjában - a híres aranyvonattal mentették ki Ausztriába az aranytartalékot, ez a készlet 1946-ban teljes egészében visszatért Magyarország területére, ekkor mintegy 31 tonna aranya volt a nemzeti banknak.

A következő években sokszor hiányosak a rendelkezésre álló nyilvántartások és adatok, de azokból azt lehet kiolvasni, hogy a jegybank befektetési szándékkal többször vásárolt aranyat. A levéltári információk szerint

az MNB aranytartaléka 65-70 tonna körül tetőzött valamikor a 70-80-as években.

Forrás: MNB

Majd az 1980-as évek végén a jegybank az aranytartalék leépítése mellett döntött, mely folyamat három jegybankelnöki cikluson át tartott, és az aranytartalékok 1992-re érték el a 3 tonnás aktuális szintet, ez jelenleg mintegy 130 millió dollárt ér.

Vesz még a jegybank a jövőben aranyat?

Az MNB arany- és devizatartalékának mértékéről, illetve összetételéről a Monetáris Tanács dönt a magyar gazdaság és monetáris politika tartalék igénye alapján. De engedjen meg egy személyes megjegyzést! Ha arra gondolok, hogy a feleségemet akarom meglepni egy arany karkötővel, akkor szerintem örök igazság, hogy a több egyben jobb is.